Alkotmánybíróvá választották Juhász Imrét

Alkotmánybíróvá választotta a parlament hétfőn Juhász Imrét, a Független Rendészeti Panasztestület elnökét.

A jelöltre – akit április 3-i hatállyal választott meg az Országgyűlés – 286 képviselő igennel, 12 nemmel szavazott a titkos voksoláson. A frakciók korábbi közlése szerint a Fidesz–KDNP mellett a Jobbik támogatta megválasztását, míg az MSZP-frakció nem vett rész abban. A Demokratikus Koalícióhoz tartozó független országgyűlési képviselők előre jelezték, hogy távol maradnak az új alkotmánybíróról szóló szavazástól, a Párbeszéd Magyarországért független képviselői pedig a szavazólapot sem vették fel.

Az eredmény kihirdetése után Juhász Imre – akit a KDNP jelölt a posztra – esküt tett, és aláírta az esküokmányt. Az új alkotmánybíró megválasztására azért volt szükség, mert a második alkotmánybírói ciklusát töltő Holló András áprilisban betölti a 70 éves felső korhatárt, így távozik a testületből.

Juhász Imre az ELTE jogi karán oktat polgári eljárásjogot, részt vett a 2006-os rendőri törvénysértéseket feltáró Civil Jogász Bizottság munkájában, 2010 óta a Független Rendészeti Panasztestület elnöke.

Az Alkotmánybíróság elnökét és tagjait jelölő eseti bizottság a kormánypártok javaslata alapján múlt kedden jelölte őt alkotmánybírónak. Az alkotmányügyi bizottság hétfői ülésén a testület Fidesz–KDNP-s és jobbikos tagjai támogatták a jelöltet, a szocialista és független ellenzéki képviselők nem vettek részt a meghallgatáson, valamint a szavazáson.

Juhász Imre meghallgatásán egyebek között az alaptörvény védelme, valamint a történeti alkotmány, illetve az emberi jogi szemlélet hangsúlyosabb alkotmánybírósági megjelenítésének fontosságát emelte ki, továbbá szót emelt az elszakított nemzetrészek, a határon túli magyarok jogainak megóvása érdekében.

A jövőben a kormányfő helyett az államfő nevezheti ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökét, a miniszterelnök javaslatára. A médiatörvény hétfőn elfogadott módosítása alapján a médiahatóság és a médiatanács elnöke, valamint tagjai sem nevezhetők ki újból kilencéves mandátumuk lejártát követően.

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiáról szóló határozati javaslatot. A dokumentum bemutatja a nemzeti erőforrások állapotát, rögzíti a jövőt „felélő” folyamatokat, bemutatja a szükséges irányokat és intézményrendszereket, miközben hosszú távra szól, ugyanis a 2012–2024 közötti időszakot öleli fel.

Az Országgyűlés hétfőn szakértői szervet hozott létre az építőipari vállalkozások között jellemző lánctartozások elleni hatékonyabb és gyorsabb fellépés érdekében. A képviselők 306 igen szavazattal, 44 tartózkodás mellett fogadták el a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv felállításáról szóló törvénymódosítást, amelyet az azóta a jegybank élére kinevezett Matolcsy György kezdeményezett nemzetgazdasági miniszterként.

Kihirdette a parlament Magyarország csatlakozását az Európai Unió fiskális paktumához. Martonyi János külügyminiszter előterjesztését hétfőn fogadta el az Országgyűlés 307 igennel, 32 nem szavazat és 13 tartózkodás mellett. A kormánypártok mellett az MSZP-s és a Demokratikus Koalícióhoz tartozó független képviselők is támogatták a kihirdetést, a Jobbik ellene szavazott, a tartózkodó szavazatokat független képviselők adták le.

Az idén január 1-jén hatályba lépett szerződést az Európai Tanács tavaly március eleji ülésén írták alá a csatlakozó tagállamok vezetői. A gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződést Magyarország – mint nem eurózónatag – kihirdeti, de csak a rá vonatkozó bekezdéseit alkalmazza mindaddig, amíg az euróövezet tagjává nem válik.