Február 18-án mutatta be gazdaságpolitikai elképzeléseit a Bajnai Gordon vezette Haza és Haladás. A volt miniszterelnök szerint a bizalomból beruházás, a beruházásból export, az exportból foglalkoztatás, a foglalkoztatásból bővülő fogyasztás lesz, s ha a hosszú távú megtakarítások is beindulnak, akkor beindulhat a magyar gazdaság. A leszakadás pályája helyett a növekedés pályáját ajánlják megvitatásra – közölte Oszkó Péter, hozzátéve, hogy 4500 milliárd forint hiányzik az ország GDP-jéből, „ha az adatokat összevetjük az Orbán-kormány 2010. évi ígéretével”.
Mindezekre Rogán Antal, a Fidesz-frakcióvezetője azt mondta, hogy Bajnai programja Európa legmagasabb személyijövedelemadó-kulcsát vezetné be Magyarországon, a 2009-es adórendszer visszaállításával pedig kétmillióan járnának rosszul. A fideszes politikus úgy látja, ha a volt miniszterelnök visszaállítaná az adójóváírást, és annak költségét csak a havi 400 ezer forint felett keresőkön akarná beszedni, akkor Európa legmagasabb, 48 százalékos adókulcsát kellene bevezetnie. „Csak azt vettem alapul, amit Bajnai egyébként ígért, csak a számok egészen mást mondanak, mint ő. S ebből az következik, hogy Bajnai hazudott.”
A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány vitaindító anyaga elsősorban kínálat oldali gazdaságpolitikai elemekre építve képzeli el a gazdasági növekedés beindítását – állapította meg a Gyurcsány Ferenchez szorosan kötődő Intézet, a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemző központ. Úgy látják, a prezentáció erősen épít az Oriens 2008-ban kiadott tanulmányának ajánlásaira, de viszonylag kevés konkrétumot tartalmaz, inkább csak kijelöli a gazdaságpolitika fontosabb csapásirányait. Az Oriens elemzése szerint a dinamikus növekedés újraindításához a strukturális feltételeken kell változtatni, valamint az alacsony foglalkoztatás oka kétségkívül egyfajta munkaerő-kínálati korlát, ami mögött a munkaképes korúak alacsony képzettségi színvonala áll.
A Haza és Haladás kínálati oldali gazdaságpolitikájának elsődleges orientációja az a domináns, munkakínálati példákkal illusztrálható kérdés, hogy a keresletoldali elemek negligálása nem jár-e hosszabb távon súlyos növekedési áldozattal – állapította meg az IDEA. A program tartalmaz keresletoldali elemet is, azonban alapjaiban veszi át az LMP által korábban kifejtett és hangoztatott zöld élénkítést: eszerint az energiahatékonyságot javító lakó- és középület-felújítási programok építőipari munkahelyeket hoznak létre, a csökkenő energiafogyasztással ráadásul emelkedik a rendelkezésre álló jövedelem is – teszik hozzá.
A másik elem a célzott járulékcsökkentés, ennek tartalmáról azonban az elemző intézet szerint csupán annyi olvasható ki, hogy a most futó munkahelyvédelmi akciótervet célzottabbá kellene tenni. A keresletoldali politikákra csak korlátozottan épít a dokumentum, ezek hatása – konkrétumok hiányában – feltételezhetően aránytalanul korlátozott marad a kínálatoldali intézkedésekhez képest – olvasható a tanulmányban.
A dokumentum felveti ugyan az égető társadalmi kérdéseket, az intézkedések konkrét tartalmáról azonban kevés derül ki, így többek között nem ad választ arra, hogy miként képzeli el a devizahitelesek megsegítését (a kapcsolódó költségek társadalmasítását), ahogyan arra sem, hogy milyen módon indítaná újra a befagyott hitelezést, hogyan csökkentené a vállalkozások adminisztratív terheit – vélekedett az IDEA. A deklaráltan vitaindítónak szánt anyag nem világít rá a szakpolitikákra, azok részletes kifejtése azonban elengedhetetlen a program értékeléséhez – zárul az elemzés.
