A testület hétfői ülésén – a médiatörvények változtatásához benyújtott módosítások vitájában – támogatta Karácsony Gergely (független) javaslatát, amely magyarnak ismerné el, és így a rádiók játszási listájában a magyar kvótába számítaná bele azokat a zeneszámokat is, amelyek a magyar kultúra vagy a Magyarország által elismert nemzetiségek Magyarországhoz kapcsolódó kultúrájának részét képezik.
A bizottság több tagja abszurdnak tartotta, hogy nem minősül magyarnak az a zenei alkotás, amelynek szövege nem magyar. L. Simon László, a testület fideszes elnöke arra mutatott rá, hogy ilyen alapon a latinul író Janus Pannonius sem számítana magyar költőnek.
Gáva Krisztián, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) helyettes államtitkára ugyanakkor azt mondta: a vonatkozó uniós irányelv a különbséget elsősorban az előadás nyelve alapján határozza meg – az Európai Bizottság is ezt a gyakorlatot követi –, a kormány csak az audiovizuális irányelv minél pontosabb átültetését tűzte ki célul.
Hiller István (MSZP) ugyanakkor kijelentette: itt az unió ostobán jár el, és ha az irányelvek nem vágnak egybe a magyar érdekekkel, akkor szerinte a kulturális kormányzatnak kell kezdeményeznie a következő uniós szakminiszteri találkozón a közösségi norma megváltoztatását.
A médiatörvény azon passzusa, amely csak a magyar nyelven előadott műveket ismeri el magyarként, de például egy magyar együttes által angolul megszólaltatottat nem, tavaly július óta hatályos, azóta kell a rádióknak másként számítani a zenei kvóták érvényesülését (műsoridejük legalább 35 százalékában kell magyar műveket sugározniuk.) A mostani változtatás ezt némileg pontosítja.
A KIM a médiatörvény módosítását azt követően nyújtotta be, hogy konzultált arról az Európai Unióval és az Európa Tanáccsal. Gáva Krisztián ugyanakkor közölte azt is: a most vitatott passzus nem az Európa Tanács kívánalma volt, az az uniós normáknak való megfelelést szolgálja.
