A javaslat benyújtására azért volt szükség, mert az Ab január elején alaptörvény-ellenesnek ítélte a tavaly novemberben elfogadott választási eljárásról szóló törvény több rendelkezését, így a minden választóra kiterjedő regisztrációs kötelezettséget is. Az Ab ugyanakkor megállapította, hogy a központi névjegyzékbe vétel iránti kérelem előterjesztésének lehetősége a választópolgárok bizonyos csoportjainál éppen a választójog gyakorlását segíti elő, ezért esetükben indokolt a regisztráció. Különösen idetartoznak a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező nagykorú magyar állampolgárok, a Magyarországon élő nemzetiségek azon tagjai, akik nemzetiségi listákra kívánnak szavazni, valamint azok, akik szavazási segítség iránti igényt kívánnak bejelenteni.
Az alkotmányügyi bizottság által benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslat megszüntetné a magyarországi lakcímmel rendelkezők feliratkozási kötelezettségét, a Magyarországon lakcímmel nem rendelkezők számára pedig arra adna lehetőséget, hogy levélben, az ügyfélkapun vagy a választások hivatalos honlapján keresztül kérjék a központi névjegyzékbe való felvételüket a Nemzeti Választási Irodánál. A javaslat meghatározná azt is, hogy a magyarországi lakcímmel nem rendelkező polgárok 10 évig maradhatnak benne a névjegyzékben, de a határidő megszakad, ha a választópolgár adatait módosítja, névjegyzékbe vételének meghosszabbítását kéri vagy szavazási iratot ad le.
Az Alkotmánybíróság azt is kimondta, hogy a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának súlyosan aránytalan korlátozása az, hogy a törvény a kampányidőszakban kizárólag közszolgálati médiaszolgáltatásban engedi meg politikai reklámok közzétételét, továbbá alaptörvény-ellenesnek tartotta, hogy a filmszínházakban tilos a politikai hirdetések közzététele a kampányidőszak alatt, illetve hogy a választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatási eredményeket tilos közzétenni a választásokat megelőző hat nap során.
A zárószavazás előtti módosító indítvány ezért törli azt a rendelkezést, hogy a szavazást megelőző 48 órában közszolgálati médiaszolgáltató politikai reklámot nem tehet közzé, valamint azt is, hogy a kampányidőszak utolsó hat napján választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatás eredménye nem hozható nyilvánosságra. Továbbá lehetővé teszi, hogy a mozikban is bemutassanak politikai hirdetéseket.
A javaslat emellett az országos listát nem állító szervezetek és jelöltek esetében megszüntetné azt a korlátozást, hogy csak a közmédiában tehetnek közzé politikai hirdetést. A szövegben szó szerint azt rögzítik, hogy „a médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet állító jelölőszervezetek és független jelöltek politikai reklámjait”.
A módosító indítvány indoklásában emlékeztetnek az időközben lezajlott alaptörvény-módosításra, amely szerint az országos listát állító jelölőszervezetek csak a közszolgálati médiaszolgáltatóknál tehetnek közzé politikai reklámot, ugyanakkor jelzik, hogy az összes többi jelölt, vagy jelölőszervezet vonatkozásában ilyen korlátozás nem érvényesül.
„Azaz az országos listát nem állító jelölőszervezetek szabadon dönthetnek arról, hogy hol kívánnak reklámozni, míg az országos listát állítók az alaptörvényben foglalt rendelkezésekre tekintettel kizárólag a közszolgálati médiaszolgáltatókat vehetik igénybe” – áll a javaslat indoklásában.
Az alkotmányügyi bizottság ülésén a jobbikos Staudt Gábor azt vetette fel, hogy ez a szabályozás nem koherens az alaptörvénnyel, és különbséget tesz a jelöltek között, a fideszes Gulyás Gergely viszont nem látott ellentmondást az alaptörvény és a törvényjavaslat szövege között.
A javaslat arról is rendelkezik, hogy az országos listát állító szervezetek számára az összes médiaszolgáltató tekintetében együttesen 600 perc műsoridő áll majd rendelkezésre, amelyet médiaszolgáltatóként, az országos listák között egyenlő arányban kell felosztani.
Pálffy Ilona miniszterelnöki főtanácsadó az alkotmányügyi bizottság ülésén jobbikos kérdésre azt mondta: a műsoridő meghatározása során 6-7 országos lista felállításával számoltak, valamint azt is figyelembe vették, hogy várhatóan a választás egy időben lesz az európai parlamenti voksolással, amely még plusz 300 perces műsoridőt jelent majd.
A zárószavazás előtti módosító indítvány benyújtását végül a testület kormánypárti és egy független tagjának támogatásával, a jobbikos tagok elutasítása mellett szavazták meg. A testület MSZP-s tagjai nem vettek részt az ülésen.
