A külügyminiszter az interjúban azt mondta, a magyar közvélemény jelentős része nem láthatta tisztán, hogy az ország jó hírneve mennyire komoly veszélybe került, ezért is volt nagy teljesítmény, hogy három, támadásokkal teli év után sikerült normalizálni a helyzetet. „De arra ne számítsunk, hogy véget érnek a politikai támadások”, annál is inkább, mert „a pártharcok minden országban és európai szinten is folynak tovább” – mondta.
Tévedésnek nevezte továbbá, hogy a miniszterelnök bármilyen szinten elszigetelődött volna. Az uniós csúcsokon folyamatosak a találkozók európai vezetőkkel, ezzel párhuzamosan – tette hozzá – természeten egyre kevesebb kétoldalú találkozót tartanak. A miniszter hangsúlyozta, hogy Európában, így Magyarországon is a nemzetközi kapcsolatok meghatározó dimenziója a gazdasági érdek. Mint mondta, a magyar diaszpórák kezelése persze fontos feladat, ezen túl elsősorban a gazdasági kapcsolatok fejlesztése a cél.
Tévhitek és a kettős mérce ellen harcol a magyar diplomácia – Martonyi János a Lánchíd Rádió vendége volt.
Arra a kérdésre, hogy nincs ebben vita a kormányon belül, sokszor úgy látszik, mintha a Miniszterelnökségnek „más víziója” lenne a diplomácia mibenlétéről, mint a külügynek, Martonyi János kijelentette: „nincs nézetkülönbség közöttünk”. Hozzátette, ami a külgazdaságot illeti, sokat javult a helyzet, mivel „a kétoldalú kapcsolatok területén nem működtek tökéletesen a dolgok”. Mint mondta, Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkára most összefogja az ügyeket, és jól láthatóvá teszi a gazdasági vegyes bizottságok működését.
A magyar–román viszony alakulásával kapcsolatban azt mondta, Budapest álláspontja egyértelmű, „alapvető érdekünk”, hogy az elmúlt két évben elért eredmények „ne menjenek veszendőbe”. Ezért – fogalmazott - „mi nem teszünk sértő nyilatkozatokat”. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar miniszterelnök – eltérően a romántól – a székely zászló ügyében nem szólalt meg. „Mi semmi esetre sem súlyosbítjuk a konfliktust” – mondta. Arra a kérdésre, hogy a székely zászló kitűzése a Parlament épületére belefér-e a visszafogott magyar kormányzati pozícióba, a miniszter hangsúlyozta, az az együttérzés, szolidaritás kifejezése volt, hiszen alapvető emberi jog, hogy bárki kifejezhesse egy szimbólummal a közösséghez tartozását.
A magyar–szlovák viszonyról szólva a külügyminiszter elmondta: a kettős állampolgárság ügyében megtartották a szakértői tárgyalások első fordulóját, a következő ebben a hónapban lesz. Hozzátette, keresik a megoldást, „csak közben nem vitázunk a nyilvánosság előtt, mert az árt az ügynek”. A kérdés az, van-e olyan technikai megoldás, amely politikailag mindkét félnek elfogadható – mondta, elismerve, hogy a kérdés rövid távon nem oldható meg.
A következő többéves (2014–2020) uniós költségvetési kerettel összefüggésben a magyar befizetési kötelezettségről Martonyi János azt mondta, egyelőre csak becslések vannak, de úgy néz ki, hogy körülbelül kétmilliárd euróval kevesebbet kell a közös büdzsébe befizetni.
Románia és Magyarország is érdekelt a partnerség fenntartásában, de vigyázni kell a szóhasználatra – mondta Martonyi János külügyminiszter március 4-én, miután Titus Corlatean román külügyminiszterrel folytatott megbeszélést Bukarestben. Kifejtette: megegyeztek a román féllel, hogy együttműködésük alapjait meg kell őrizni, és a létező nézeteltéréseket elsősorban egymás között, diplomáciai csatornákon oldják fel. A személyes találkozót megelőzően néhány hete Martonyi telefonon is beszélt román partnerével. Egyetértettek abban, hogy a székely zászló körüli feszültség csökkentése kölcsönös érdek.
Február 25-én nagyméretű székely zászlót vontak fel az Erdélyi Magyar Néppárt önkormányzati képviselőinek kezdeményezésére Csíkszereda főterén. A zászló miatt az utóbbi időben, a román szocialista-liberális kormány politikusai többször szélsőséges kijelentésekre ragadtatták magukat, és mindennapos a lobogót használókkal szembeni megfélemlítés, fenyegetés.
