Nyugaton csak a horogkereszt éget, a vörös csillag nem

Egyelőre teljesen nyitottnak tűnik, vonulhatunk-e horogkereszttel vagy vörös csillaggal április 30-a után. Az Ab döntése kapcsán felvetődik a kérdés: vajon Nyugat-Európában miért csak a saját traumákhoz fűződő jelképek eshetnek tilalom alá?

„Meglehetősen rossz döntésnek tartanám, ha alkotmányt kellene módosítani az Ab-döntése miatt. A büntető kódex módosítása sokkal kedvezőbb volna” – vélekedik Gulyás Gergely. A Fidesz alkotmányjogi ügyekben jártas politikusa meglehetősen egyszerű módszert alkalmazna: a tiltott önkényuralmi jelképek viselőjét szabálysértési eljárás alá vonná. Ez nem csak azért lenne üdvösebb, mert a bíróságok szinte soha nem hoztak súlyosabb ítéletet ilyen ügyekben, mint ami szabálysértési bírságként is kiszabható, de azért is, mert sokkal gyorsabban le lehetne folytatni az eljárást, mint a jelenlegi szabályozás alapján. Az Ab egyébként éppen a büntetőjogi szankcióra mondta ki, hogy túlzott korlátozása a véleménynyilvánítás szabadságának, a szabálysértési tényállás tehát valószínűleg ezt a problémát is orvosolná egyúttal. – Mivel a bírói gyakorlat eddig is megrovás, vagy maximum pénzbírság volt, letöltendő börtönbüntetést pedig úgysem szabna ki egyetlen bíróság sem a tiltott szimbólumok viseléséért, adja magát a szabálysértési eljárásba való átemelés lehetősége – hangzik Gulyás érve.

A kormánypárti honatya egyébként abban a vonatkozásban egyetértett az Alkotmánybírósággal, hogy a taláros testület véleménye szerint minden önkényuralmi rendszer jelképét egységes mércével kell mérni, és ugyanolyan súllyal kell büntetni. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete ezzel szemben különbséget tesz vörös csillag és horogkereszt között, ami Gulyás szerint olyan arculcsapás, mintha Közép-Európa szovjet időszak alatt sokat szenvedett uniós tagállamai nem is csatlakoztak volna az Európa Tanácshoz. „Nem lehet csupán azokhoz a traumákhoz, üldöztetésekhez fűződő jelképeket tiltani, melyek nyugaton fájnak”.

Érdekesség, hogy amíg a balti államokban és egy-egy közép-európai országban a tiltott jelképek közé sorolják a vörös csillagot, addig Nyugat-Európa nem kíván érdemben foglalkozni a kommunista diktatúra szimbólumainak tilalmával. A náci rendszer jelképeit sok helyütt egységesen szankcionálják. A véleménynyilvánítás szabadságának nevében és az európai hindu szervezetek – akik több ezer éves szimbólumként tekintenek a szvasztikára – ellenállása miatt még a horogkereszt viselését sem sikerült uniószerte megtiltani. A vörös csillag szankcionálása még 2005-ben felvetődött az Európai Parlamentben, és hiába állt mögé az igazságügyi biztos is, többségi támogatás híján villámgyorsan le is került a napirendről.

Hogy lesz-e szabályozás idehaza április 30-áig? Gulyás Gergely teljesen kétesélyesnek látja a helyzetet, a plenáris ülésrend ugyanis nagyon „telített”. „Nem szeretnék jósolni, tényleg nem tudok biztosat mondani, mivel egyelőre a kormánypártok sem hoztak végleges döntést.”