A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke az Oviparádé címmel szombaton a fővárosban tartott kerekasztal-beszélgetésen kifejtette: a magyar lakosság több mint 90 százaléka nyitott a vallás iránt, az elkötelezettség – amely a misén, istentiszteleten való részvételben nyilvánul meg – 10 százalék felett van. Kiemelte: az oktatásnál a valós vallási viszonyok jelennek majd meg, a szülők szabadon dönthetnek. Ebben a rendszerben minden a családok igényei szerint alakul, az állam csak a kereteket biztosítja majd.
Donáth László lelkész a saját parókiális területéről azt mondta: amióta lelkészi szolgálatot lát ott el, egy iskola sem kereste meg azzal az igénnyel, hogy evangélikus hitoktatásra jelentkező gyermek lenne.
Horn Gábor oktatáspolitikus azt hangoztatta: reprezentatív kutatások szerint a lakosság 65 százaléka gondolja magát valamely egyházhoz tartózónak, és 35 százaléka ateistának. Nagyon kevés országban van arra példa, hogy szerves részévé válik az oktatásnak a hitoktatás – mondta. „A mostani lépés oda vezet, hogy egy 10-12 éves gyereknek döntenie kell, hit- vagy erkölcstanórán vesz-e részt. Kinek az erkölcse, az etikája, kié lesz ez? Nincs közmegegyezés ebben, szerencsére” – állapította meg, hozzátéve: szerinte a kormányzatnak nincsenek nevelési feladatai.
Rétvári Bence az elhangzott statisztikai adatokra reflektálva azt mondta: az emberek egyharmada a maga módján vallásosnak tartja magát, csak az egyházi kötelékben nem találták meg a helyüket, de ők nem ateisták. Az ateisták aránya egy számjegyű Magyarországon – jelentette ki. Javasolta, mindenki lépjen túl a 17. századi egyházképén, nem azt kell feltételezni, hogy „egymás torkának ugró” felekezetek vannak Magyarországon. Kérdésre válaszolva azt mondta: egyházi kérésre arra törekednek, hogy aki iskolán kívül részt vesz hittanoktatáson, az kiválthassa majd az intézményi részvételt.
Donáth László szerint hamis azt a látszatot kelteni, hogy a gyakorló lelkészek szerették volna ezt „a terhet a nyakukba venni”, ami a kötelező hittan- és erkölcstanoktatással jár. „Az állam úgy kitolt velünk, mint annak a rendje” – mondta, hozzátéve: ezt – a katolikus egyházon kívül – nem tudják majd megoldani. A lelkész az északi modellt emlegette példaként, amely szerinte rendkívüli módon tiszteletben tartja minden ember jogát arra, hogy saját hitéről saját maga döntsön.
Horn Gábor szerint az iskola nem az állam; minden pedagógus kötelessége, hogy megadja a lehetőséget arra, hogy a gyermek eligazodhasson később az életben. Szerinte ez az intézkedés nem segít abban, hogy minél több fiatal találjon utat a valláshoz, vagy Istenhez.
Rétvári Bence azt mondta: senki nem akar senkit befolyásolni abban, hogy milyen világnézetű legyen, senkinek nem lesz kötelező katolikus hittanra járnia. Aki szeretné, annak a saját egyháza megszervezi a hittant az állam által biztosított keretek között. Hangsúlyozta, az a személyiség része, hogy valaki gyakorolja-e a vallását vagy sem. Az államtitkár szerint nem ütközik alaptörvénybe az intézkedés, választható, hogy hittan- vagy erkölcstanórára járatják a szülők a gyermeküket.
