Tábornokper: az ügyészség másodfokon fejti ki álláspontját

Az ügyészség a másodfokú eljárásban fejti ki részletes jogi álláspontját az úgynevezett tábornokperrel kapcsolatban.

Az úgynevezett tábornokperben a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa egy héttel ezelőtt 15 vádlottat mentett fel – részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában – a költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények vádja alól. Az ítélet nem jogerős, mert az ügyészség fellebbezett.

Fazekas Géza az ügy főbb adatait felidézve ismertette: a nyomozás 2010. január 18-án egy vállalkozó feljelentésére indult, január 29-én tettenérés történt, és még aznap közölték az első gyanúsításokat is. Az ügyben a Budapesti Katonai Ügyészség 20 gyanúsítottat hallgatott ki, egyikükkel szemben megszüntette a nyomozást, egy tábornok és egy ezredes eljárását pedig elkülönítették. Ebben az ügyben 2012 áprilisában a bíróság már kiszabott jogerős, végrehajtandó szabadságvesztést is, amelyet két elítélt jelenleg is tölt.

Az alapügyben 2011. január 18-án fejezték be a nyomozást, és 2011. március 10-én emeltek vádat 17 emberrel szemben. A bíróság a tárgyalási szakban további két vádlott eljárását különítette el.

Fazekas Géza az előzmények ismertetését követően a sajtóban megjelent állításokra reagált. Egyebek között arra, hogy „a tábornokper vádja nagyobb részt konstruált volt”. Az egyik hírportálon megjelent állítást azzal utasította vissza, hogy a vesztegetési cselekményeket a feljelentő, a tanúk és a vádlottak tárták fel.

Azokra a különböző portálokon megjelentek írásokra reflektálva, amelyek szerint O. J. vallomása „valótlan ígérettel kikényszerített” lett volna, és „törvénytelen módon jutottak hozzá”, illetve a bizonyítékokat törvénysértő módon szerezték be, a szóvivő azt mondta: az ügyészség a vádlott esetében a törvényi mentességre vonatkozóan pontatlan kioktatást alkalmazott, „az eljárási hibát azonban az észlelését követően haladéktalanul korrigálta”. A terhelt az addigi vallomásait ezután is fenntartotta, és „még negyven oldalon keresztül” tett érdemi beismerő vallomást, amelyet a szembesítéseken is fenntartott. Hangsúlyozta: a vádlott valamelyik védője mindig jelen volt, amikor vallomást tett, és az ügyészségi eljárás törvényességét a nyomozás során nem kifogásolták.

Azokra a sajtóban megjelent állításokra, hogy „az ügyészség egyetlen vádlott, egy dandártábornok vallomására alapozta a vádat”, azt mondta: a vádirati tényállásban foglalt pénzátadásokat 13 tanú vallomása támasztotta alá, azoké a vállalkozóké, akik a pénzt adták. A nyomozás során továbbá 9 vádlott tett teljes körű vagy részleges beismerő vallomást, amelyet többször is megerősítettek – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy az eljárás tettenéréssel indult.

Arra az állításra, hogy az ügyészség a nyomozás során más bizonyítékot nem szerzett be, azt mondta: a közbeszerzési eljárás iratainak, a konkrét szerződéseknek és átiratoknak a beszerzése megtörtént, azok a nyomozati iratok mellékletét képezik.

Azzal a kritikával kapcsolatban, hogy „nem jártak utána, hogy az állítólagos vesztegetések hol, mikor és hogyan történtek”, azt mondta: nyolc év vesztegetési cselekményeit tartalmazza a vádirat, amelyben a vádlottak vagy a tanúk meg tudták jelölni a pénz átadásának pontos helyszínét. A híváslisták hiányával kapcsolatban pedig azt mondta: a szolgáltatók csak egy évig őrzik ezeket a listákat.

Fazekas Géza szólt arról is, hogy az ügyészség a tárgyaláson szerzett tudomást a harmadrendű vádlott állítólagos bántalmazásáról, amelynek alapján hivatalból eljárás indult. A gyanúsítottként kihallgatott két büntetés-végrehajtási alkalmazottal szemben az eljárást végül bizonyítottság hiányában szüntették meg.

A szóvivő arról is beszélt, hogy a tárgyaláson hat meghatalmazott védő kizárási indítványt terjesztett elő a tárgyaló ügyészekkel szemben jogellenes eszközök alkalmazására utalva. Az ügyészség ennek nyomán hivatalból feljelentés-kiegészítést rendelt el, amely után a feljelentést bűncselekmény hiányában elutasította, miként a kizárási indítványt is.

Azzal kapcsolatban, hogy miért a Kaposvári Törvényszék tárgyalta az ügyet, azt mondta: a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának mind a három hadbírája nyomozási bíróként vett részt az eljárásban, ezért perbíróként nem járhattak el az ügyben. Az először kijelölt Győri Törvényszék Katonai Tanácsa pedig nem tudott törvényesen megalakulni, mert a területén nem volt két tábornoki rendfokozatú ülnök.