Tábornokper: az ügyészség másodfokon fejti ki álláspontját

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Az ügyészség a másodfokú eljárásban fejti ki részletes jogi álláspontját az úgynevezett tábornokperrel kapcsolatban.

WA
2013. 03. 07. 16:36

Azokra a sajtóban megjelent állításokra, hogy „az ügyészség egyetlen vádlott, egy dandártábornok vallomására alapozta a vádat”, azt mondta: a vádirati tényállásban foglalt pénzátadásokat 13 tanú vallomása támasztotta alá, azoké a vállalkozóké, akik a pénzt adták. A nyomozás során továbbá 9 vádlott tett teljes körű vagy részleges beismerő vallomást, amelyet többször is megerősítettek – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy az eljárás tettenéréssel indult.

Arra az állításra, hogy az ügyészség a nyomozás során más bizonyítékot nem szerzett be, azt mondta: a közbeszerzési eljárás iratainak, a konkrét szerződéseknek és átiratoknak a beszerzése megtörtént, azok a nyomozati iratok mellékletét képezik.

Azzal a kritikával kapcsolatban, hogy „nem jártak utána, hogy az állítólagos vesztegetések hol, mikor és hogyan történtek”, azt mondta: nyolc év vesztegetési cselekményeit tartalmazza a vádirat, amelyben a vádlottak vagy a tanúk meg tudták jelölni a pénz átadásának pontos helyszínét. A híváslisták hiányával kapcsolatban pedig azt mondta: a szolgáltatók csak egy évig őrzik ezeket a listákat.

Fazekas Géza szólt arról is, hogy az ügyészség a tárgyaláson szerzett tudomást a harmadrendű vádlott állítólagos bántalmazásáról, amelynek alapján hivatalból eljárás indult. A gyanúsítottként kihallgatott két büntetés-végrehajtási alkalmazottal szemben az eljárást végül bizonyítottság hiányában szüntették meg.

A szóvivő arról is beszélt, hogy a tárgyaláson hat meghatalmazott védő kizárási indítványt terjesztett elő a tárgyaló ügyészekkel szemben jogellenes eszközök alkalmazására utalva. Az ügyészség ennek nyomán hivatalból feljelentés-kiegészítést rendelt el, amely után a feljelentést bűncselekmény hiányában elutasította, miként a kizárási indítványt is.

Azzal kapcsolatban, hogy miért a Kaposvári Törvényszék tárgyalta az ügyet, azt mondta: a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának mind a három hadbírája nyomozási bíróként vett részt az eljárásban, ezért perbíróként nem járhattak el az ügyben. Az először kijelölt Győri Törvényszék Katonai Tanácsa pedig nem tudott törvényesen megalakulni, mert a területén nem volt két tábornoki rendfokozatú ülnök.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.