„Biztosíthatok mindenkit, hogy a szakszerű védekezéshez megvannak a feltételek” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Tájékoztatása szerint az 1739 kilométeren folyó védekezés szintje 1277 kilométeren elsőfokú, 306 kilométeren másodfokú, míg 155 kilométeren harmadfokú. Ez utóbbit hétfőn reggel 9 órától a Zagyván is életbe léptették Jásztelek térségében. Ez utóbbit hétfőn reggel 9 órától a Zagyván is életbe léptették Jásztelek térségében. Nagy folyóink, így a Duna és a Tisza felső szakaszán nincs árvízi helyzet – jegyezte meg.
Hoffmann Imre közölte: jelenleg az országban a belvízzel elöntött terület nagysága 145 ezer hektárt tesz ki. Ez a mennyiség nem számít rendkívülinek, miután 1999-ben, az év ugyanezen szakában 400 ezer hektár felett volt az elöntés, míg 2011-ben meghaladta a 380 ezer hektárt – jegyezte meg. Most, 145 ezer hektárnál, még van idejük az önkormányzatoknak, hogy felkészüljenek a belvíz elleni védekezésre, ha a csapadékos időszak folytatódik – hívta fel a helyhatóságok figyelmét a BM helyettes államtitkára, hozzátéve: biztosítja az önkormányzatokat arról, hogy a vízügyi igazgatóságok szakemberei segíteni fogják a védekezésüket, ugyanakkor nélkülözhetetlen teendő az érintett településeken a vízkár-elhárítási tervek aktualizálása, a teendők ütemezése.
Újra megközelíthető a Vas megyei Csénye, Bögöt és Porpác, a három községhez vezető alsórendű utat ugyanis hétfőn délután félpályán újra megnyitották – közölte az MTI-vel a Magyar Közút Nonprofit Zrt. szóvivője. Pécsi Norbert Sándor tájékoztatása szerint az utat Bögöt és a 88-as főút közötti szakaszát sikerült megnyitni. A másik irányból azonban egy szakaszon továbbra is teljes pályazár van érvényben.
Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) vezetője a Zagyván kialakult árvízi helyzetről elmondta: a Zagyva-Tarna vízgyűjtő rendszerében az elmúlt napokban mintegy 20 milliméter csapadék hullott, amely a korábban telítődött mederben újabb, jelentős áradást okozott. A Zagyva vízszintje egy nap alatt csaknem egy métert emelkedett, jelenleg 501 centiméter a vízállás, és meghaladja a harmadfokú készültségi szintet. A folyó tetőzése kedden az 550 centiméteres érték közelében várható. Mivel a hidrometeorológiai előrejelzések alapján a hét első napjaiban újabb csapadék valószínű a vízgyűjtőn, a Zagyván elnyúló tetőzésre és a Tisza áradása illetve a torkolati szakasz visszaduzzasztó hatása következtében lassú apadásra kell számítani.
A Zagyván Jászberény-Jásztelek térségében a magas vízállás mellett több helyszínen van szükség védelmi beavatkozásra. A Kötivizig védelmi osztaga egyebek mellett a Jászberényben a hűtőgépgyári lakótelep térségében mintegy 100 méter hosszban nyúlgátat épít, homokzsákokkal védik meg az alattyáni Irgócsi-zsilipet. Több helyszínen nyúlgáttal magasítják a töltéseket, tömítik a védtöltésekben keletkezett rókalyukakat.
Több lakóházat is körbezárt az áradó Kerka a Zala megyei Lovásziban – tájékoztatott a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyettes szóvivője hétfőn. Bangó Szilárd elmondta: az áradó Kerka egy gátként funkcionáló utat lépett át, és a víz több lakóházat is körbezárt. Mintegy negyven embert költöztettek ki a tűzoltók és a rendőrök, az üresen maradt házakra rendőrök vigyáznak. A Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság honlapjának közlése szerint a víz által elárasztott házakból kilenc gyereket és két nőt helyeztek el a település általános iskolájában. A férfiak az érintett házaknál maradtak, ők a tűzoltóknak segítenek a védekezésben. A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság adatai alapján a Kerka lassú apadásnak indult.
Zala megyében négy út járhatatlan és 12 útszakaszon csak sebességkorlátozással lehet közlekedni az áradások okozta vízátfolyások miatt – tájékoztatott a Magyar Közút Nonprofit Zrt. szóvivője. Pécsi Norbert Sándor közölte: a vízátfolyások és sárelöntések miatt le van zárva a Söjtör és Tófej, a Kerkateskánd és Szécsisziget, valamint a Bagod és Boncodfölde közötti összekötő út, továbbá Lentiben egy mellékút.
Sebességkorlátozással haladhatnak csak a járművek a 74-es főúton Bocskánál, Letenye térségében három mellékúton, valamint Keszthely, Szilvágy, Lenti, Csesztreg, Baktüttős, Gutorfölde, Páka és Alsószenterzsébet határában.
A Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság honlapjának információi szerint délig öt helyszínen kellett segítséget nyújtaniuk a tűzoltóknak az ár- vagy belvíz miatt. Keszthelyen és Magyarszerdahelyen egy-egy családi ház pincéjéből szivattyúztak ki vizet a tűzoltók. Nagykanizsán a kiöntött Principális-csatorna miatt homokzsákokkal védik a lakóházakat a kiskanizsai városrészben, ahol jelentős területen öntötte el családi házak kertjeit az áradás.
A Zala Zalaegerszegnél hétfőn hajnalban tetőzött 357 centiméterrel, Zalaapátinál még készültségi szint alatti értékek érvényesek. A Kaposon igen jelentős és nagy tömegű árhullám vonul le, a Kurdnál észlelt hétfő reggeli, vélhetően tetőzés közeli 428 centiméter csak kevéssel marad el az eddigi legnagyobb vízállás 459 centiméterétől.
A Dunán az alacsonyabb hőmérsékletek és a kevesebb csapadék miatt számottevő vízszintemelkedések nem alakultak ki. A Rába árhulláma Szentgotthárdnál vasárnap kora délután tetőzött 304 centiméterrel. A Pinka vízrendszer jelentős hozzáfolyása miatt Körmendnél hétfő reggelre a harmadfokú szint feletti 462 centiméteres vízállást észleltek, ami vélhetően a tetőzés közeli érték. A felvidéki mellékfolyók szintén áradnak, az Ipolyon Nógrádszakálnál elsőfok feletti a folyó vízszintje.
A Mura árhulláma hétfő reggelre Letenyénél elsőfok feletti vízállásokat okozott. A Tisza kárpátaljai szakaszain nem alakultak ki jelentős vízszintemelkedések. A Tisza vízrendszerén a legnagyobb vízszintemelkedések a Sajón és a Körösök vízrendszerén alakultak ki. A Túron elsőfok feletti, a Krasznán másodfok körüli vízszintek alakultak ki. A Szamoson, a Bodrogon és Hernádon jelenleg készültségi szint alattiak a vízállások.
A Sajón viszont jelentős vízszintemelkedések voltak. Sajópüspökinél hétfő éjjel 2 órától harmadfok felettiek a vízszintek, a reggeli 312 centiméter feltehetően a tetőzés közeli érték. A Körösök vízrendszerén a leghevesebb vízszintemelkedés a Fekete-Körösön volt tapasztalható. Antnál vasárnap estétől harmadfok feletti vízállásokat észlelnek. A Berettyón Pocsajnál a másodfok, a Fehér-Körösön Gyulánál pedig elsőfok felettiek a vízszintek. Lejjebb, a Kettős-Körösön Békésnél a másodfokhoz közelít a folyó. A Maroson egyelőre nem észlelhető számottevő vízszintemelkedés.
Magyarország síkvidéki területein vasárnap 2–10 milliméter csapadék hullott, a hó elolvadt. A felső talajrétegek teljesen telítettek, a belvízlevezető csatornákban a vízszintek jelentősen megemelkedtek. Országosan 145 ezer hektár a belvízzel elöntött terület, ebből 63 ezer hektár vetés-szántó. Legnagyobb, 20 ezer hektár fölötti elöntések Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Csongrád megyében vannak, de Békésben és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is 10 ezer fölötti területeket jelentettek. 12 vízügyi igazgatóság területén van érvényben belvízvédelmi készültség 66 szakaszon, ebből 17 szakaszon elsőfokú, 40 szakaszon másodfokú és 9 szakaszon harmadfokú a belvízvédelmi készültség.
A belvízvédekezés napi költsége 34 millió forint, ráadásul az elkövetkező napok olvadásai és csapadékai hatására a védekezés napi költségigénye még tovább fog emelkedni – áll a tájékoztatóban. Az elkövetkező hat napban ugyanis az előrejelzések szerint 20–25 milliméter közötti csapadék várható.
A romániai Országos Vízügyi és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) kedd délig narancssárga (másodfokú) figyelmeztetést rendelt el a Kraszna folyó alsó szakaszán, a román-magyar államhatár térségében. Domahidától nyugat felé, a határig tartó szakaszon van érvényben a figyelmeztetés.
A román vízügyi intézet a Tisza romániai vízgyűjtőjében megannyi folyón fenntartotta a sárga színű, elsőfokú figyelmeztetést. Ez a Túrra, a Kraszna Domahidán felüli szakaszára, a Fekete- és a Fehér-Körösre, valamint a bánsági Óbegára, a Berzára és a Moravicára érvényes. A bánsági folyókon Szerbia felé vonul le az árhullám.
