Mezey Barna, az ELTE rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke azt mondta: vannak elvi és gyakorlati problémák. Az elvi probléma, hogy mit kíván finanszírozni állam, ez egyelőre nem tiszta. Kitért arra is, hogy a felsőoktatásban „lefogják” a szabályozáson keresztül azokat a forráslehetőségeket, amelyeken keresztül pluszforrásokra szert lehetne tenni.
A felsőoktatás ugyanakkor nem alkalmas arra, hogy egy év alatt új reformokat „hozzon be”, fél év alatt struktúrát váltson. Egy dolog menti meg a felsőoktatást az összeomlástól, az pedig a konzervativizmusa – jegyezte meg. Az állami finanszírozás kapcsán az ELTE rektora megemlítette: az egyetem struktúrája – a képzési kínálat okán – alapvetően eltér a többi intézményétől, és 75 százaléka állami forrásból származik. Az ő lába 47-es, de 42-es cipőben jár – fogalmazott a rektor egy hasonlattal a szűkös források érzékeltetésére.
Kalina Gergely az ELTE EHÖK képviseletében kiemelte: a diplomás-munkanélküliségről gyakran esik szó, de a diplomások jelentős része pályaelhagyó.Tandíjat azért fizet szívesen egy diák, mert reálisnak érzi, hogy befektetett – fejtette ki, hozzátéve: ha pályaelhagyó, akkor ehhez a kérdéshez másként viszonyul. Alaposan át kell ugyanakkor gondolni, hogy megtartható-e a felsőoktatás versenyképessége tandíjjal – közölte.
A felsőoktatási államtitkár április 7-i közlése szerint a hallgatók a következő tanévtől szerződés helyett nyilatkozatot írnának alá. A részletekről jövő szerdán dönt a kormány – mondta Klinghammer István. A Magyar Nemzet közben arról számolt be: hallgatói önkormányzati választásokat írtak ki az ELTE listabotrányba keveredett bölcsészkarán. A rektor szerint „illetlen” lenne, ha az ügy miatt felfüggesztett tisztségviselők ismét indulnának, a többség ettől függetlenül újra jelölteti magát.
