Klinghammer István kiemelte: egyetem és egyetem között van különbség, és nem kell félni kimondani, hogy szükség van elitképzésre Magyarországon. Ennek költségei magasabbak, mint a hagyományos formáknak – állapította meg. Összesen 181 milliárd forint szerepel a felsőoktatás idei költségvetési sorában – jelezte, hozzátéve: a hibás PPP-konstrukciókra 27 milliárd forint, a 2007 előtti pályázatok önrészére 10 milliárd forint áll rendelkezésre. A felsőoktatás teljes büdzséje ugyanakkor 490 milliárd forint – jelezte.
A felsőoktatási államtitkár ismét kiállt a tervezett kancellári rendszer mellett, és azt mondta: nem kívánják a forrásokat kurtítani, de a jelenlegi rendszerbe – átalakítások nélkül – nem lehet több pénzt beletenni. Szólt arról: április 19-én derül ki, hogy mely felsőoktatási intézmények mely szakára hányan jelentkeztek. Azoktól az intézményektől, amelyek nem életképesek, át kell csoportosítani forrásokat – mutatott rá. Kitért arra is: a jövő évi büdzsé összeállításánál azt képviseli majd, tegyenek különbséget intézmények között például kiválósági mutató alapján, ha azonos szak indítását tervezik az egyetemek. Az intézményeknek már nyáron meg kell nézniük, hogy milyen típusú szakokat indítanak el – tette hozzá.
Akár egyes szakok megszűnésével is járhat, de hosszú távon szükséges lenne, ha szigorítanák a felsőoktatás bemeneti követelményeit, és általános felvételi követelménnyé tennék az emelt szintű érettségit – vélekednek Klinghammer István ötletéről a Magyar Nemzet által megkérdezett intézményvezetők, akik a rektori mandátumok kurtítására vonatkozó javaslatot viszont szükségtelennek tartják.
A lap korábban már azt is kiderítette, elfogadhatónak tartják az érintett rektorok, hogy a felsőoktatási szakstruktúra átalakítása nyomán a főiskolákon bizonyos esetekben felszámolják a karokat is, és a tudományterületi intézetek dékáni hivatal nélkül működjenek.
„A tandíj önmagában nem ördögtől való”, de a mai helyzetben ez a társadalomnak komoly gondot jelent – tért rá egy másik témára. Klinghammer István biztos abban, hogy előbb-utóbb a tandíj megjelenik a felsőoktatásban, de ehhez az kell, hogy az ország erősödjön meg gazdaságilag – fejtette ki.
Mezey Barna, az ELTE rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke azt mondta: vannak elvi és gyakorlati problémák. Az elvi probléma, hogy mit kíván finanszírozni állam, ez egyelőre nem tiszta. Kitért arra is, hogy a felsőoktatásban „lefogják” a szabályozáson keresztül azokat a forráslehetőségeket, amelyeken keresztül pluszforrásokra szert lehetne tenni.
A felsőoktatás ugyanakkor nem alkalmas arra, hogy egy év alatt új reformokat „hozzon be”, fél év alatt struktúrát váltson. Egy dolog menti meg a felsőoktatást az összeomlástól, az pedig a konzervativizmusa – jegyezte meg. Az állami finanszírozás kapcsán az ELTE rektora megemlítette: az egyetem struktúrája – a képzési kínálat okán – alapvetően eltér a többi intézményétől, és 75 százaléka állami forrásból származik. Az ő lába 47-es, de 42-es cipőben jár – fogalmazott a rektor egy hasonlattal a szűkös források érzékeltetésére.
Kalina Gergely az ELTE EHÖK képviseletében kiemelte: a diplomás-munkanélküliségről gyakran esik szó, de a diplomások jelentős része pályaelhagyó.Tandíjat azért fizet szívesen egy diák, mert reálisnak érzi, hogy befektetett – fejtette ki, hozzátéve: ha pályaelhagyó, akkor ehhez a kérdéshez másként viszonyul. Alaposan át kell ugyanakkor gondolni, hogy megtartható-e a felsőoktatás versenyképessége tandíjjal – közölte.
A felsőoktatási államtitkár április 7-i közlése szerint a hallgatók a következő tanévtől szerződés helyett nyilatkozatot írnának alá. A részletekről jövő szerdán dönt a kormány – mondta Klinghammer István. A Magyar Nemzet közben arról számolt be: hallgatói önkormányzati választásokat írtak ki az ELTE listabotrányba keveredett bölcsészkarán. A rektor szerint „illetlen” lenne, ha az ügy miatt felfüggesztett tisztségviselők ismét indulnának, a többség ettől függetlenül újra jelölteti magát.
