Fodor Gábor pártja szombati, budapesti „zászlóbontásán” újságíróknak elmondta, Magyarországnak a jelenleginél több liberalizmusra van szüksége, mivel a közhiedelemmel ellentétben nem a liberális gondolat okozta az ország problémáit, hanem éppen ellenkezőleg, annak fokozatos háttérbe szorulása. Példaként említette, hogy míg a rendszerváltás utáni néhány évben, amikor erős volt a magyar liberalizmus, Magyarország a régió éllovasa volt, de amint csökkent a liberalizmus, úgy kezdtek sorakozni a problémák és váltunk sereghajtókká.
Több liberalizmusra van szükség emellett azért is, mert az állam gyámkodása soha nem segít – folytatta a volt miniszter, hozzátéve: a liberálisok az embert képviselik, ellentétben a konzervatívokkal és a szocialistákkal, akik mindig az államban hisznek.
Fodor Gábor a pártalapítás időzítéséről szólva megjegyezte, az elmúlt három évben arra vártak, hogy valakik létrehozzanak egy liberális pártot, mivel a liberális szavazókat senki sem képviselte, a különböző ellenzéki formációk ugyanis mind inkább baloldalinak mondhatók. Kiemelte, tudatosan fiatalokat, politikai múlttal nem rendelkezőket keresett új szervezetéhez, mert ezzel is világossá szerette volna tenni: „ez itt a jövő”.
Ismert, az őrült pártalapítási lázból Bokros Lajos is kivette a részét, a közelmúltban Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) elnevezéssel hozott létre pártot, amit a konzervatív oldalra pozícionáltak az alapítók. De már Pityinger László, alias Dopeman is pártalapítást jelentett be.
A korábbi szabad demokrata politikus megjegyezte, programjuknak az Együttérző liberalizmus címet adták, ezzel is hangsúlyozva, elutasítják az SZDSZ „értelmiségi gőgjét”, helyette toleránsak kívánnak lenni a társadalom jelentős része felé. Fodor Gábor hozzátette ugyanakkor, a szabad demokraták volt vezetőjeként nem tagad meg mindent, amit az SZDSZ képviselt. „Ami jó és vállalható volt, azt továbbvisszük, így például a jogállam és az alkotmányos jogok képviseletét, a piacgazdaság melletti kiállást” – sorolta, megjegyezve, továbbra is büszke a sorkatonaság eltörlésére, valamint az oktatás, a kultúra és a környezetvédelem területén elért eredményeikre. Fodor Gábor kitért arra is, hogy liberálisként szeretik a hazájukat és nem látja ellentmondásosnak, hogy valaki egyszerre legyen liberális és hazafi.
Kérdésre válaszolva elmondta, szerény anyagi háttérrel, önkéntes munkával, illetve felajánlásokból vágnak neki a 2014-es kampánynak, de úgy gondolják, elő tudják teremteni az ehhez szükséges forrásokat. „Mindenkit megnyugtatok, hogy a Mol és az OTP nem szerepel a támogatóink listáján” – tette hozzá. A közelmúltban derült rá fény, hogy a két, részben állami kézben lévő mamutcég ">tízmilliókkal támogatta Bajnaiék alapítványát.
Ugyancsak kérdésre reagálva közölte, a legfontosabb rövid távú stratégiai céljuknak az antiliberális politikát folytató Fidesz-kormány leváltását tartják, ennek érdekében pedig a Jobbikon kívül készek bármely demokratikus párttal együttműködni. Fodor Gábor hosszú távú terveik között említette, hogy a jobb-, a bal- és a liberális oldal együttműködésben, és ne teljes ellenségeskedés mellett tudjon működni.
A párt megjelenéséül a világoskék alapszínt választotta. „Ő is liberális. És Te?” – olvashatták az újságírók a sajtótájékoztató helyszínén kifeszített molinókon, amelyeken Václav Havel, Bill Clinton, Bibó István, Barack Obama, Göncz Árpád, Kossuth Lajos, Eötvös József, John F. Kennedy és Deák Ferenc szerepeltek. A liberálisok fővárosi nyitórendezvényén Graham Wattson liberális brit EP-képviselő is köszöntötte az új szervezetet.
Ha igaza van az ellenzéknek a demokrácia lerombolása és a diktatúra nyomulása tárgyában, akkor a nevezett jelenségek egyik ismérve az lehet, hogy lépten-nyomon új pártok alakulnak, új politikai szervezetek, civilnek mondott mozgalmak szerveződnek. Ahol demokrácia van, meg jólét, ott egy párt is bőven elegendő, a pártosodás – miként 1989-ben is – a bomlás biztos jele – olvassa el a Magyar Nemzet vezércikkét.