Közokirat-hamisítás miatt kapott megrovást az MSZP-s politikus

Bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt megrovásban részesítették Juhászné Lévai Katalin szocialista politikust.

A vádirat szerint a Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Tanács – amelynek az elkövetés időpontjában a vádlott volt az elnöke – a területfejlesztéshez kapcsolódó, illetve adminisztrációs és koordinációs feladatainak elvégzésére létrehozta a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Társaságot.

A tanács 2003. május 22-én hozott határozatával a kht. könyvvizsgálóját 2003. május 31-i hatállyal visszahívta, majd a kht. ügyvezetője 2003. május 30-án a könyvvizsgáló jogviszonyát azonnali hatállyal, írásban felmondta. Egyben a kht. könyvvizsgálói feladatainak ellátására 2004. május 30-ig megbízási szerződést kötött egy kft.-vel.

A vádirat kitér arra, hogy egy évvel később a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Társaság ügyvezetője észlelte, hogy a kft. megbízatása lejárt, meghosszabbítására van szükség, valamint azt, hogy a korábbi könyvvizsgáló 2003. május 31-i visszahívását és az őt követő könyvvizsgáló megbízatását a cégnyilvántartásban nem vezették át.

A kht. ügyvezetője a kht. ügyvédjéhez fordult, kérve a helyzet megoldását, s egyben tájékoztatta a felmerült problémáról Juhászné Lévai Katalint is. A vádirat tartalmazza, hogy a kht. ügyvédjének tanácsára a vádlott a Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Tanács elnökeként saját hatáskörben eljárva, a tanács nevében 2004. május 31-én két „alapítói döntést” hozott. Az egyik rendelkezése szerint a korábbi könyvvizsgálót 2004. május 31-i hatállyal visszahívja a kht. könyvvizsgálói posztjáról, a másik rendelkezése szerint 2004. május 31-én a kht. könyvvizsgálójává választja a kft.-t.

A Központi Nyomozó Főügyészség vádiratában kifejtette, hogy az „alapítói döntések” valótlan tartalmú rendelkezéseket tartalmaztak, mivel a tanács ténylegesen egy évvel korábban, 2003. május 22-én tartott ülésén határozott a könyvvizsgáló visszahívásáról, illetve ugyanezen az ülésen bízta meg e feladat ellátásával a fent említett kft.-t. A valótlan tartalmú „alapítói döntéseket” a vádlott is ellátta kézjegyével. Arról, hogy ezek nem felelnek meg a valóságnak, Juhászné Lévai Katalinnak, a kht. ügyvezetőjének és ügyvédjének is tudomása volt.

A kht. ügyvédje az „alapítói döntéseket” a Hajdú-Bihar Megyei Bírósághoz mint cégbírósághoz a változás-bejelentési kérelem mellékleteként benyújtotta, így a valótlan tartalmú okiratoknak megfelelően a cégnyilvántartásba mint közhiteles nyilvántartásba valótlan adatok kerültek, mivel a korábbi könyvvizsgáló megbízatása eszerint 2004. június 4-én járt le, az új könyvvizsgáló megbízásának időpontjaként pedig 2004. május 31. szerepel. A vádlott a vád tárgyává tett cselekmény elkövetésének idején országgyűlési képviselő volt, képviselői mandátuma 2010. május 13-án szűnt meg.

Az ügyben a Legfelsőbb Bíróság 2011 januárjában hozott ítéletével a kht. ügyvezetőjét bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt, a kht. ügyvédjét pedig közokirat-hamisítás bűntette miatt megrovásban részesítette.

A bíróság kedden a legenyhébb szankciót alkalmazva megrovásban részesítette Juhászné Lévai Katalint. Hornyák Zsolt bíró az ítélet indoklásában elmondta: a bíróság nem vitatja, hogy a 2004-ben hozott alapítói döntéssel a jogellenes helyzet megszüntetése volt a cél, de a helyreállítás módja maga is jogellenes volt.

Az alapítói döntésben és ezáltal a cégbírósághoz benyújtott dokumentumon ugyanis nem a valós adatok – dátumok – szerepeltek a korábbi és az új könyvvizsgáló jogviszonyának kezdetét és végét illetően, hiszen a visszahívás és a kinevezés valójában egy évvel korábban történt, Juhászné Lévai Katalin pedig úgy írta alá a dokumentumot, hogy tudta: valótlan adatokat tartalmaz.

A bíróság szerint nem az a kérdés, hogy ki mulasztott, hanem az, hogy a céget érintő változásbejegyzés valós tartalmú okiratok alapján történt-e. A jogellenes helyzetet orvosolhatták volna akár törvényességi eljárás keretében is – magyarázta a bíró.

A Debreceni Járásbíróság ítéletét az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője felmentésért fellebbezett, így másodfokon a Debreceni Törvényszék tárgyalja majd az ügyet.