A három konföderáció elnöke hétfőn, a fővárosban tartott sajtótájékoztatóján azt is megerősítette, dolgoznak egy szorosabb együttműködés kialakításán, de ez egy többlépcsős folyamat. Pataky Péter, az MSZOSZ, Székely Tamás, az Autonómok, és Varga László, a SZEF elnöke is kiemelte: a munka ünnepe alkalmából összeállítottak egy 12 pontból álló listát arról, mit szeretnének a magyar munkavállalók.
Az MSZOSZ elnöke kiemelte: sokszor elfelejtődik, hogy május elseje a munka, a munkát végző, a munkájából élő ember ünnepe, márpedig Magyarországon több millió ilyen ember van, akikről kevés szó esik. Május elsején foglalkozni kell az ő problémáikkal, ezért állították össze a konföderációk a 12 pontos követeléslistát „Mit kíván a magyar dolgozó” címmel. Pataky Péter szerint a magyar munkavállalók munkát, kenyeret és demokráciát szeretnének. A munka kapcsán kifejtette, hogy annak nincs becsülete, a munkahelyeken bizonytalanság van, az emberek félnek, „így minden szélsőség megjelenik, amit a munkavállalók ellen el lehet követni”. Példaként említette a jogalkotást, a munkáltatói, vezetői stílust, valamint azt az általános mondást, hogy „ha valami nem tetszik, akkor hétfőn már nem kell bejönni”.
Székely Tamás, az Autonómok elnöke elmondta: a kenyér mint második fontos jelszó, a kiszámíthatóságot is jelenti. A munkavállalók tisztességes és fenntartható nyugdíjrendszert szeretnének, valamint kiszámíthatóságot a jogszabályok tekintetében. Szerinte a rezsicsökkentéssel sok munkahely került veszélybe, de ezzel a kormány nem foglalkozik. A tavaly életbe lépett új munka törvénykönyvében is számos olyan elem van, amely a munkavállalók „további pozícióvesztését” okozta, és hiányzik a kiszámíthatóság a kollektív szerződésekben, a munkaidő beosztásában, vagy a távolléti díj szabályozásában – hangsúlyozta Székely Tamás.
Varga László, a SZEF elnöke a harmadik jelszó, a demokrácia kapcsán a párbeszéd és az egyeztetés fontosságát hangsúlyozta. Kifejtette: a munka világát alapvetően befolyásoló szabályozásokat a kormány a szakszervezetekkel való érdemi egyeztetés nélkül fogadott el. Példaként említette a köztisztviselők bizalomvesztés miatti elbocsátását vagy szolgálati nyugdíjak „felrúgását”.
Megkezdődtek az egyeztetések Bajnai Gordonék és a baloldali szakszervezetek között, a hivatalos verzió szerint gazdaságpolitikai kérdésekben. Az Együtt 2014-nél ugyanakkor nem cáfolták, hogy a későbbiek folyamán lehet értelme az együttműködés más formái megvizsgálásának is, például a választási kampányban – írta korábban a Magyar Nemzet.
