A szalézi rend egy modern problémára próbál választ adni: a család válságba kerülésére, szétesésére, a gyermek magára maradásának gondjaira, amelyre sokszor a maga lehetőségeivel, intézményeivel a kormányzati politika is keresi a megoldást – állapította meg Navracsics Tibor.
A kormányzat sokféle eszközt bevet azért, hogy megakadályozza, hogy gyerekek tűnjenek el a társadalom szeme elől, hogy gyerekek térjenek rossz útra: biztosít pénzt, képzést, de ami igazán boldoggá tehet egy gyermeket, a szeretetet, azt nem tudja pótolni. A szalézi rend viszont szeretettel, derűvel talál megoldást a problémákra, család helyett családot biztosítva a bajba került gyerekeknek – tette hozzá.
A jókedv rendje – Szaléziak című, a Don Bosco Szalézi Társasága rendezte kiállítás január végén nyílt meg a Budavári Palotában, a Budapesti Történeti Múzeumban; a kétrészes kiállítás első felében az 1913-tól 1948-ig, illetve 1950-ig egyre gyarapodó rendhez kapcsolódó tárgyakat, így a például a péliföldszentkereszti kegyhelyük monstranciáját (úrmutatóját) mutatják be, míg a tárlat második része az 1948-as egyházi iskolák államosítása, valamint az 1950-es rendfeloszlatás utáni időszakot szemlélteti. Utóbbi részlegben látható Sándor István, az 1953-ban kivégzett szalézi szerzetes néhány személyes tárgya, levelei, bicskája és túrabotja, valamint Ádám László, az akkori tartományfőnök kenyérbélből készített rózsafüzére, amelyet a börtönben használt. A kommunizmus éveit, amikor számos szalézi az ország elhagyására kényszerült, sokakat pedig letartóztattak közülük, a péliföldszentkereszti templom tetejéről tavaly lekerült mintegy kétméteres rozsdás kereszt jelképezi, amelyet szintén kiállítanak. A kiállítás Veszprémben augusztus végéig látható.
Országosan, de Veszprémben is a sokadik kiállítás a Szaléziánumban megnyíló: egy szétkergetett, betiltott, majd újraéledő szerzetesrendet mutat be, mintegy kinyitva a 20. századi magyar történelem egyik elzárt szobáját – jelentette ki. Vajon értik-e ezt Nyugat-Európában? Értik-e, hogy a kereszténység, amely Európa lényegét adja, Magyarországon fél évszázadon át be volt tiltva? S vajon értik-e azt, hogy mit jelent újra felfedezni ezt a hagyományt? – tette fel a kérdést Navracsics Tibor. A szalézi rend most már nyugodtan, biztonságban gyarapodva a közjóért teljesedhet ki – fejezte ki reményét.
Márfi Gyula veszprémi érsek felidézte: azért nevezték el az érseki turisztikai hivatalt Szaléziánumnak, mert Szalézi Szent Ferencet és tevékenységét mindenki ismeri szerte a világon. Megjegyezte, hogy a kiállítás mintegy készülődés arra, hogy május 18-án fogadják a Veszprémbe érkező Bosco Szent János ereklyéjét. P. Ábrahám Béla, a szalézi szerzetesrend magyarországi tartományfőnöke arról beszélt, hogy a rend magyarországi letelepedésének 100. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás segít erőt meríteni a múltból a jelenben. Kifejtette: azért rendezik meg a centenáriumi ünnepséget, mert hosszú évtizedekig tartó elzártság után szeretnék kivinni az emberek közé az örömöt, megismertetni velük az élet értelmét.
