Z. Kárpát Dániel „Miért várják meg, míg megtelnek a terek?” címmel szólalt fel a parlamenti hétfő elején, azt állítva, hogy a bankok ellen tiltakozó hitelkárosultak panasza süket fülekre talál a kormánynál, miközben becslések szerint 600 milliárd forintot fordítanak a magyarok kölcsöntörlesztésre, „ennyivel támogatjuk a bankokat”. Három igent követelt a devizahitelesekért, köztük arra a követelésre, hogy forintosítsanak minden hitelt a felvétel pillanatában meglévő árfolyamon.
Cséfalvay Zoltán államtitkárnak jutott a válaszadás lehetősége. „Az elmúlt két és fél évben az ügyben minden lépést megtettünk, ami nem veszélyezteti az államháztartást, a költségvetést és a pénzügyi stabilitást” – mutatott rá, hozzátéve: az 5600 milliárdos devizahitel-adósság 45 százalékkal csökkent. A PSZÁF adatai szerint 141 ezren vesznek részt az árfolyamgát konstrukciójában, ez az érintettek 31 százaléka, a hitelállományt tekintve pedig 37 százalék, és a kilakoltatási moratóriumról is döntést hozott a kabinet. Közben a mögötte lévő padsorban kiváló hangulatban beszélgetett egymással Vágó Gábor ex-LMP-s és Tóbiás József szocialista képviselő.
Az igazságosság békét teremt – mondta dr. Lukács Tamás KDNP-s képviselő. Felszólalásában az egyiptomi vallásüldözés elharapódzására mutatott rá; a hatóságok szerinte elhallgatják a keresztények megölésének valódi okát. Kiemelte, nem elegendő kifejezni az együttérzést, „határozottan fel kell emelnünk a szavunkat” a gyűlölködés minden formája ellen. Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkár válaszában emlékeztetett arra, hogy a kopt egyház vezetője élesen kritizálta a folyamatok miatt Mohamed Murszi egyiptomi elnököt. A Külügyminisztérium egyébként maga is állást foglalt a kairói támadás kérdésében, Németh pedig reméli, mindent megtesz az egyiptomi kormány a szélsőséges elemek megfékezésére. Rámutatott, Semjén Zsolt nagyon intenzív egyházügyi diplomáciát folytat, aminek már eredményei vannak.
Józsa István (MSZP) „A biztonságról” beszélt napirend előtt, a személyes és a közbiztonsággal, valamint a nyugdíjak biztonságával is foglalkozott, követelte a kormánytól, hogy gabalyodjon ki a hazugság csomójából. Hová lett az emberek pénze? – tette fel a kérdést, Rogán Antal, Varga Mihály és Orbán Viktor válaszát követelve. „Nézzenek már vissza picit a múltra és a jelenre” – invokálta a kormányerőket a politikus, majd tagadta, hogy Magyarországon munkahelyteremtés vagy látható államadósság-csökkentés volna. „Elvették az emberek pénzét, nincs biztonságban az emberek nyugdíja” – hangoztatta Józsa István.
Soltész Miklós kereszténydemokrata szociális államtitkár ekképp kezdte válaszát: „Jön a visszanézés, ha megengedik”. Emlékeztetett hát: „Ön itt ült a parlamentben, amikor 2008-ban 8 százalékkal csökkent az induló nyugdíj. A nyugdíjkasszát több száz milliárdos hiánnyal adták át 2010-ben – utóbbi mondatával a szocialista oldal jelentős felhördülését váltotta ki. – Emlékeztetett azokra az időkre is, amikor 211 milliárdot adtak ki baráti szervezeteknek, hogy ők gazdálkodjanak a nyugdíjfedezetként beszedett pénzzel. Ha folytatódott volna a kormányzás, 430 milliárd ment volna ki teljesen bizonytalan helyre. Az embereket kötelezően kényszerítették bele ebbe a rendszerbe – húzta alá Soltész. – Önök és a barátaik egy szót se szóljanak arról, hogy mi a biztonság. A nyugdíjasok életében két biztos pont van most: a rezsicsökkentés és az 5,2 százalékos infláció.”
Rogán Antal ugyanehhez kapcsolódva mondta el a Fidesz álláspontját hétfőn napirend előtt. A frakcióvezető szerint az elemzőket is meglepte az, hogy 2,8 százalékról 2,2-re csökken az infláció, 1974 óta nem volt arra példa, hogy ilyen kis mértékben emelkedjenek az árak. „Hogy ez miért van így és miért jó a magyar családoknak? – tette fel a kérdést. – Józsa István nem egészen mondott igazat, hogy nem csökkennek az árak, ráadásul éppen a szocialisták kormányzása alatt volt 58,8 százalék a kumulált infláció, a gáz és a villany ennek többszörösével drágult eközben.” Úgy folytatta: a nyugdíjak vásárlóértéke 3 százalékkal emelkedhet, a béremelések esetében úgyszintén 3 százalékos a legalacsonyabb keresetűek reálbér-növekedése. „Ez azzal jár együtt, hogy ha a családok vásárlóereje növekedik, az pozitív hatással lesz a magyar gazdasági növekedésre, nem véletlen, hogy több európai bankház Magyarország megítélését pozitív irányban változtatta.” Rogán elmondta azt is, hogy még alacsonyabb lehet az infláció, hisz a második rezsicsökkentési intézkedéscsomag még nincs beleszámítva az inflációs folyamatokba.
Cséfalvayé lett ismét a szó: az 1995-ös inflációs rátára emlékeztetett, amikor egy bizonyos Bokros Lajos 28 százalékos inflációval „kezelte a válságot”, ezzel szemben a mostani 2,2 százalékos ráta a két legutóbbi március között mindenképpen történelmi teljesítmény, „jelentős reál-bérnövekedéssel számolhatunk az idei évben”, ami a legkisebb keresetűek 620 ezres tömegét érinti. Rámutatott, hogy a nyugdíjas-fogyasztási árindex 2 százalékkal növekedett csupán, innen is látható, hogy reálértéken jelentős a nyugdíjemelkedés. Végül elmondta, a rezsicsökkentés 0,8 százalékkal húzza magával az inflációt, tehát ez „igen jelentős résztvevője az örömteli számoknak. [ ] 2500 milliárddal volt nagyobb a családok vagyona tavaly év végén, mint egy évvel korábban” – fejezte be válaszát a gazdasági tárca államtitkára.
Az ülést gyászszünet nyitotta, Szalai Annamáriára, a Médiahatóság napokban elhunyt elnökére emlékezett a Tisztelt Ház.
