Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára expozéjában elmondta: a törvény célja a közraktározás biztonságosabbá tétele, vagyis a három magyarországi közraktárban évente tárolt, 100 milliárd forintot is meghaladó értékű termék megfelelő és biztonságosabb tárolása. Hangsúlyozta: az elmúlt időszak ellenőrzéseinek tapasztalatait ültetik át törvényi szintre a most tárgyalt módosítással.
Kiemelte: új jogintézményeket alkot a törvénymódosítás, így például a letett áruk minőségének biztosítása érdekében a közraktári biztosítékot. Szintén új elem az elektronikus vagyonvédelmi rendszer alkalmazásának kötelezettsége. Ennek fokozatos bevezetésével 2017-re lehet teljes a közraktárak elektronikus védelme – mondta Szatmáry. Emellett újraszabályozzák a kárfelelősség kérdését is. A kormány álláspontja szerint a módosítás elfogadása jelentős mértékben javíthatja a közraktározási üzletág iránti bizalmat, és hozzájárulhat az üzletág fellendüléséhez is.
Varga László (KDNP) felszólalásában a korábbi, 1994-ben hozott vallásügyi törvényt bírálta, amely szerinte a „virágozzék minden virág” alapelvet követve annyi gyomot hagyott maga után, hogy megnehezítette a kabinet jogszabályalkotását. A kormánypárti politikus szólt arról is, nem szabad minden, magát egyháznak nevező szervezetet „rászabadítani az iskolákra”, mert abból bajuk származna a tanintézményeknek.
A palackos gáz árát is csökkentené Németh Szilárd rezsicsökkentésért felelős kormánybiztos az egyéni képviselői indítványával. A képviselő expozéjában elmondta, egyes lakossági tartályos PB-gázfajtákra is kötelezővé tennék a tízszázalékos csökkentést. Az árakat a 2012. december 31-i árhoz képest kellene képezni, és június 1-jei hatállyal kellene alkalmazni. Emellett a bevezetéstől kezdődően minden hó 15. napjáig jelenteni kell a fogyasztóvédelmi hatósághoz, hogy eleget tettek-e a rezsicsökkentő lépéseknek. A kormány hatósági árat vezet be, ettől lefelé el lehet majd térni – tette hozzá.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter expozéjában leszögezte: a hatályos törvény nem érte el a célját, és azért van szükség újra, hogy megpróbálják elejét venni a fémkereskedelemben tapasztalható visszaéléseknek, a vagyon elleni bűncselekményeknek. A miniszter több példával érzékeltette, hogy a fémtolvajlás milyen bosszúságokat, károkat és veszélyeket okoz. Ismertette: 2010-ben 63, 2011-ben pedig 69 esetben derített fel az adóhatóság illegális színesfémtelepet.
A jogszabály célja a fémlopások felszámolása, visszaszorítása, a kulturális javak védelme, a hatóságok közötti hatékonyabb együttműködés elősegítése, illetve a tisztességes fémkereskedők helyzetének javítása – emelte ki. A módosítások között említette, hogy meghatározott fémeket a kereskedők csak külön igazolással, a velük szerződésben álló közszolgáltatóktól vehetnek át, és a magánszemélyeknek is rendelkezniük kell ilyen igazolással.
Magánszemélyeknél a javaslat három köbméterben korlátozza az ingatlanukon tartható engedélyköteles anyagmennyiséget. Bővítik a kereskedők jelentési kötelezettségét is, valamint szigorítják a szankciókat, így növelik a bírságok összegét. Varga hangsúlyozta: a javaslat elfogadása esetén nem fog egyik pillanatról a másikra megszűnni az illegális fémkereskedelem, de sokkal szigorúbb, ellenőrzöttebb és tisztességesebb helyzet alakul ki a piacon.
A dohányzással összefüggő újabb törvénymódosítások általános vitájával, majd napirend utáni felszólalásokkal ért véget az Országgyűlés keddi ülésnapja. A nemzeti dohányboltok működőképessége érdekében szükség van a legkisebb törvényi kereskedelmi árrés tíz százalékban történő meghatározására – mondta Lipők Sándor (Fidesz) a dohányzással összefüggő törvények általa is jegyzett módosítását ismertetve.
Hangsúlyozta, így a kisebb forgalmú településeken is biztosítható lesz a trafikok gazdaságos üzemeltetése. Szólt arról is, a javaslat lehetővé teszi, hogy az állam mozgóboltokból is árulhasson dohánytermékeket, továbbá megtagadnák az engedélyt azoktól, akiknek harminc napot meghaladó köz- vagy adótartozása van.
