Az ünnepi liturgián a püspök igehirdetésében azt mondta: pünkösd az a csoda, amikor ketten találkoznak, elkezdenek beszélgetni és egyre őszintébben választ adni. Ez a két beszélgető fél az Isten és az ember.
Gáncs Péter hozzátette: pünkösd arról a csodáról szól, hogy mi, kiszáradt, kiszikkadt, talán kiüresedett, megfáradt emberek egyszer csak forrássá válhatunk, ha rátalálunk az élővíz forrására, a föltámadott élő Jézus Krisztusra.
Az Istennel való találkozásból, párbeszédből, közösségből, kommunikációból igazi élet, új élet születik – fogalmazott a püspök. Az ember rátalál az Istenre, mert az Isten megszólította és emlékeztette arra a küldetésére, hogy „te is adhatnál inni, te is lehetnél forrássá, ha az igazi, tiszta forrásból merítenél”.
Pünkösd az anyaszentegyház születésnapja. Gáncs Péter az ebből az alkalomból kiadott pünkösdi pásztorlevélből idézve elmondta: napjainkban is létszükséglet az egészséges kommunikáció, hogy „jobban megértsük egymást családban, egyházban, hazában. Nélkülözhetetlen a közös nyelv annak érdekében is, hogy érthetően tudjuk továbbadni a reánk bízott örömhírt”.
Az elnök-püspök hangsúlyozta: a legutóbbi népszámlálás adatai azzal szembesítették az evangélikusokat, hogy egyre többen közömbösek az egyház tanítása és szolgálata iránt. Több tízezren vallották magukat evangélikusnak a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, akikkel – mint fogalmazott – még nem találtak utat egymáshoz. Küldetésük, hogy minden evangélikus érzésű testvérük láthatóan evangélikus legyen, igazi lelki otthonra találjon valamelyik helyi gyülekezetükben.
„A pünkösdi lélek mozgósíthat, hogy a jó pásztor nyomában induljunk el az elveszett, elrejtőzött családtagok felkutatására” – közölte. Ebben a kereső szolgálatban segítség lehet a szerveződő hit- és erkölcstan oktatása éppúgy, mint a korszerű kommunikációs eszközök, amelyek azonban nem pótolhatják a személyes kapcsolatot – tette hozzá Gáncs Péter.
A nyelvek ajándékát kérjük a Szentlélektől, mert szólnunk kell a mai világhoz, a segítő szeretet nyelvén, amely a legszegényebbek számára is érthető – mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek a pünkösdvasárnapi misén Esztergomban.
Pünkösdkor Isten legfőbb üzenete az, hogy meg kell változni, hogy „új menetrend szerint és új menetirányba” kell elindulnunk a tétovasággal, a bezárkózással, a haszontalansággal és a léleknélküliséggel szemben – mondta Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök pünkösdvasárnapi igehirdetésében Debrecenben.
A mai ember és egyház életének megváltoztatását sürgette vasárnap Ferenc pápa a hívőkkel teli római Szent Péter téren bemutatott pünkösdi szentmisén.
Ternyák Csaba egri érsek szavaival szombaton kezdetét vette Csíksomlyón a pünkösdi búcsú. Az érsek szentbeszédében a boldogság és a hit összefüggéséről beszélt.
Több mint kétszázötvenezren voltak jelen a római Szent Péter téren és környékén a Ferenc pápa vezette szombat esti pünkösdi virrasztáson, melyen az egyházfő a hívők által megfogalmazott kérdésekre is válaszolt, hangsúlyozva, hogy az embernek nem szavakkal, hanem egész életével kell megvallania hitét, egyben óva intve a hívőket és az egyházat a bezárkózástól.
Pünkösd alkalmából ünnepi szentmiséket, istentiszteleteket tartanak vasárnap és hétfőn országszerte, a keresztények ezen az ünnepen a Szentlélek eljöveteléről és az egyház alapításáról emlékeznek meg. A magyarországi egyházi vezetők Esztergomban, Debrecenben, illetve Budapesten mutatnak be ünnepi szertartást.
