Gyurcsányék a nagyvállalatokért aggódnak

A Fidesz sikernek, a KDNP elégtételnek, az MSZP jó hírnek, az LMP lehetőségnek, a DK névleges állapotnak tartja, hogy Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, az E14–PM kegyetlenségről, a Jobbik valódi gazdaságpolitikai fordulatról beszél.

„Az Európai Bizottság elismerte Magyarország teljesítményét, a magyar kabinet erőfeszítéseit, ez pedig mindannyiunk sikere” – mondta a Puskás Imre, a parlament költségvetési bizottságának fideszes alelnöke, miután a brüsszeli testület bejelentette, hogy a hazánk ellen 2004-ben indított túlzotthiány-eljárás megszüntetését javasolja a pénzügyminiszterek tanácsának. A bizottság döntése feljogosítja a kormányoldalt arra, hogy úgy számoljon: Magyarország már idén is gazdasági növekedést fog produkálni – tette hozzá a képviselő.

Úgy fogalmazott: Magyarország azért került korábban szégyenpadra, mert a Gyurcsány–Bajnai-kormányok olyan gazdaságpolitikát folytattak, amely miatt az ország képtelen volt teljesíti az uniós hiánykövetelményt, és súlyosan eladósodott. Ezzel szemben a jelenlegi kabinet ideje alatt csökken az államadósság mértéke, és három százalék alatt maradt az államháztartás hiánya – hangsúlyozta, megjegyezve: a Magyarországnak kedvező brüsszeli javaslat úgy született, hogy a kormány „sosem az emberek pénztárcájába nyúlt”.

A túlzottdeficit-eljárás ügyében tett ellenzéki reagálásokat a bizottsági alelnök úgy értékelte, hogy az ellenzék nyilatkozatainak színvonala azt a teljesítményt mutatja, ahogyan a 2002–10 közötti kormányzásuk alatt is teljesítettek.

A Kereszténydemokrata Néppárt elégtételnek tartja a brüsszeli döntést. Mint a közleményében írták: az Európai Bizottság jelentése ezzel elismerte, hogy Magyarország jobban teljesít, a „bizottság végre magába szállt”, és hivatalosan is elismerte a magyar családok, a gazdaság és a kormány teljesítményét. Kiemelték: Magyarország a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok csődje következtében csaknem kilenc évig szenvedte az eljárás következményeit, a vállalati hitelezést lebénította a magas kamat, „a magas árfolyam devizahiteles családok százezreit kínozta meg”, a katasztrofális mértékű eladósodás az ország szuverenitásának elvesztésével fenyegetett – sorolták.

A szocialista párt jó hírként értékeli az eljárás megszüntetésére irányuló javaslatot. Szanyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: ez jó hír, remélik, hogy a pénzügyminiszteri tanácsa június végén elfogadja a bizottság indítványát. A politikus szerint „az áldozatvállalásból nem vették ki a részüket a 16 százalékos jövedelemadó előnyeit élvező kormánytagok, az orbáni focipályákon vonagló milliárdosok” és általában azok a gazdag emberek, akiktől elvárható lett volna. Ezért – folytatta – az MSZP célja 2014 után az, hogy a gazdagok több, a szegények az eddiginél kevesebb áldozatot hozzanak a hiány alacsonyan tartásáért.

Arra a kérdésre, hogy – miután a szocialista kormányok a megszorítások ellenére sem tudták 3 százalék alá szorítani a költségvetési hiányt – gratulál-e az Orbán-kormánynak a teljesítményéhez, Szanyi Tibor úgy felelt: az embereknek gratulál, „amiért kibírták”. Vitatta egyúttal, hogy akár a Gyurcsány-, akár a Bajnai-kormány ezermilliárdos nagyságrendű megszorítást hajtott végre. Az MTI kérdésére arról is beszélt: a szocialisták a bank- és a különadók csökkentése, illetve kivezetése mellett is lehetségesnek tartják a hiány 3 százalék alatt tartását. Ehhez véleménye szerint elsősorban a gazdasági növekedés beindítása, a beruházások élénkítése és a spekulatív tranzakciók megadóztatása szükséges.

Az LMP szerint a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése lehetőséget ad arra, hogy a kormányzat szakítson a megszorítások 25 éve zajló politikájával. Schiffer András, az LMP Brüsszelben tartózkodó társelnöke az MTI-nek telefonon reagált a hírre. Hangsúlyozta, hogy az eljárás 2004-ben az Orbán- és a Medgyessy-kormányok felelőtlen költségvetési politikájának következtében indult, majd a Gyurcsány-, Bajnai és Orbán-kormányok „megszorító csomagjait kellett elszenvednie a magyar társadalomnak”. Schiffer úgy látja: semmilyen garancia nincs arra, hogy a kormány nem kezd el felelőtlenül költekezni a választási évben.

A DK álláspontja szerint az Európai Bizottság egyszerű mutatókon méri az államháztartás állapotát, és ezek a mutatók 3 százalék alatti hiányt mutatnak, csakhogy itt névleges egyensúlyról van szó, amely „leplezi a súlyosbodó feszültségeket”. Bauer Tamás úgy véli: a névleges egyensúly ára, hogy a kormány felélte hárommillió ember nyugdíjcélú megtakarításait, illetve hogy a kabinet olyan különadók kivetésével pótolta az egykulcsos adó révén kiesett bevételeket, amelyek a növekedésben kulcsszerepet játszó nagyvállalatokat terhelték. A DK úgy véli, a névleges egyensúly ára az is, hogy a kormány olyan jóléti kiadások megnyirbálásával csökkentette a kiadásokat, amelyek veszélybe sodorták az oktatást, az egészségügyet, a munkanélküliek és a rokkantak ellátását. Ez már ma is súlyosan veszélyezteti magyarok millióinak egészségét és a következő évtizedek Magyarországának felkészültségét a huszonegyedik század mind nehezebb kihívásaira.

Az Együtt 2014 – Párbeszéd Magyarországért választási szövetség véleménye szerint a magyarok emberfeletti teljesítménnyel viselték el azt „a kegyetlen és embertelen gazdaságpolitikát”, amelyre a kormánynak szüksége volt ahhoz, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól – mondta budapesti sajtótájékoztatóján Scheiring Gábor. A képviselő kijelentette: semmiféle okot nem látnak az ünneplésre, mert a kormányzati gazdaságpolitikáért a magyar emberek súlyos árat fizettek.

A Jobbik valódi fordulatot sürget

A Jobbik szerint indokolatlan a kormányzati sikerpropaganda, Volner János ezt azzal indokolja, hogy „egyre nagyobb méreteket ölt az elszegényedés, a fiatalok elvándorlása és a korrupció”. Szerinte a hazai kis- és középvállalkozói szektor továbbra is versenyhátrányban van a multikkal szemben, és e cégek sok esetben pusztán vegetálnak, ezért a radikális párt „valódi gazdaságpolitikai fordulatot sürget, melynek alapja a hazai feldolgozóipar, a felelős vízgazdálkodás, az újra beindított nyersanyag-kitermelés, a támogatott mezőgazdaság és a hazai turizmus”.