Hende elmondta, hogy – mint más területeken – a hadisírgondozásban is azt tapasztalták, „a magyar állam korábban nem volt képes teljesíteni hivatását”. Hozzátette, hogy a kormány felismerte: cselekvésre van szükség, hogy visszaadják hőseinknek az őket megillető tiszteletet. Közlése szerint ennek érdekében együttműködési megállapodásokat kötöttek számos, a hadisírgondozásban érintett szervezettel, továbbá megerősítették nemzetközi kapcsolataikat, amelyek közül különösen Oroszország irányába sikerült nagy előrelépést elérni.
A tárcavezető kiemelte, hogy 2012. január 1-jén hatályba lépett a temetkezési törvény módosítása, amely biztosítja a Magyarország területén található magyar hadisírok védelmét és nyilvántartását. Idén márciusban elindult az országos hadisír-felmérési program is, amelynek eredményeként az önkormányzatok közreműködésével teljes képet kaptak a magyarországi hadisírokról és hősi emlékművekről. „A továbbiakban nem épülhet büntetlenül bevásárlóközpont, parkoló hősi halottak sírja fölé” – szögezte le Hende.
A miniszter beszélt továbbá arról, hogy 2010 októberétől, amióta közvetlenül a minisztérium szervezetén belül működik a hadisírgondozás, számos helyen újítottak föl hadisírokat és katonai temetőket. Az első világháború centenáriumára történő felkészülés keretében pedig a tárca elkészítette azt a hosszú távú tervet is, amellyel megújulnak az első világháborús katonai temetők és hadisírok a Kárpát-medencében. Kiemelte, hogy belekezdtek az „egyik legnagyobb adósság” rendezésébe is: az első világháború veszteségadatainak feldolgozásába és nyilvánosságra hozatalába.
Hende úgy fogalmazott: „a létező szocialista diktatúra idején a Hadtörténeti Intézet egyik ostoba és gonosz parancsnoka elégette a rendelkezésre álló teljes nyilvántartást, mondván, az imperialista háború halottaival nem kell foglalkozni”. A tárcavezető elmondta, hogy a monarchia dualista rendszerében Bécsben megőrzött, teljesnek mondható anyag digitalizálását megkezdték, s azt – anyagi lehetőségeikhez mérten – előreláthatóan 2016-ra közzé is teszik.
Kitért arra is, hogy folyamatosan bővítik a Hadisir.hu honlapot is, amelyen már a második világháborúban hősi halált halt 76 ezer katona és munkaszolgálatos adatai is elérhetők. A honlapnak másfél éves működése óta nagyjából százezer látogatója volt, és sok ezren kaptak információt elesett hozzátartozóikról – hangsúlyozta a miniszter.
A honvédelmi tárca vezetője hangsúlyozta: „ma a magyar hősökre emlékezünk. Azokra, akik alapításától fogva fegyverrel szolgálták ezt a nemzetet és ezt a hazát. Azokra, akik szembeszálltak az ellenséggel, és vállalták a halálos veszélyt, hogy mindazok, akiket oltalmaznak, élhessenek”.
A megemlékezésen részt vett és az ismeretlen katona sírjánál koszorút helyezett el többek között Hende Csaba, Benkő Tibor vezérkari főnök, Áder János államfő nevében Szegő László, a köztársasági elnök szárnysegédje, a parlamenti pártok képviselői, köztük Papcsák Ferenc (Fidesz), Zugló polgármestere, Simicskó István (KDNP), Steiner Pál és Demeter Márta (MSZP), Jámbor Nándor (Jobbik), valamint Csomós Miklós főpolgármester-helyettes, Boross Péter a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke és Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke.
Bár 1945 után épp azzal a céllal jelölték ki május utolsó vasárnapjára a gyereknapot, hogy az „elhomályosítsa” a hősök napjának jellegét, az elmúlt években kiderült, hogy ez a két ünnep megfér egymás mellett – mondta Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke vasárnap Budapesten, a rákoskeresztúri Újköztemetőben, a magyar katonahősök emlékművénél tartott megemlékezésen.
A volt miniszterelnök hozzátette: jó lenne, ha a különböző gyermekprogramok mellett a gyermekeknek azt is megemlítenék, hogy ez a nap mást is jelent. Boross azt mondta: „a múlt összes következtetését úgy kell levonjuk, hogy előre lássunk”. Kiemelte továbbá, hogy „sorsunk néha furcsán alakul Európában”. Úgy fogalmazott: „Néha nem vagyunk kedvencek. Mintha bűneinket felszoroznák, és erényeinkről egy szó se esik”. Hozzátette, a halottaink emlékének is tartozunk azzal, hogy ne bizonytalanodjunk el, ha az igazságot ki kell mondani. Boross közölte: voltak bűnök, de levontuk a konzekvenciáit mindannak, amit elkövettek ebben az országban.
Orosz Zoltán vezérkarifőnök-helyettes felidézte: Abele Ferenc vezérkari őrnagy kezdeményezte elsőként, majd az 1915-ben megalakult, a hősök emlékét megörökítő országos bizottság felhívásait követően 1917-ben törvény írta elő a katonaáldozatok emlékének méltó megőrzését. Örömtelinek nevezte, hogy a magyar hősöknek a 2001 óta ismét törvényben rögzített emléknapját nemcsak a mai Magyar Honvédség és a fegyveres testületek érzik a maguk ünnepének, hanem önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek és egyre nagyobb számban magánszemélyek is.
A vezérkarifőnök-helyettes kiemelte: a rákoskeresztúri köztemető egykor sok tízezer katona végső nyughelye volt, ám többségük sírját „bűnös politikai akarat felszámolta”. A kegyeleti bizottság által 2001-ben emelt emlékkő azonban mindannyiunkat emlékeztet arra a tiszteletre, amelyet ők és minden sorstársuk megérdemel – tette hozzá Orosz.
A hősök emlékművénél Boross Péteren és Orosz Zoltánon kívül koszorút helyezett el többek között Kun Szabó István dandártábornok, a budapesti helyőrség dandár parancsnoka, Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke, Áder János köztársasági elnök nevében Szegő László szárnysegéd, valamint Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke.
