Táncos Attilát és Végelbauer Rolandot előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, társtettesként elkövetett emberölésben mondták ki bűnösnek. Harmadik társukra, Márkus Tamásra, aki a bűncselekmény idején a bejárat közelében őrködött és a bíróság szerint bűnsegédként vett részt az élet elleni cselekményekben, 11 év fegyházat szabott ki Németh Csaba tanácsa. Mindhármukat elmarasztalták vagyon elleni cselekményekben is.
A bíró az egyik vádlott ügyvédjének felvetésére válaszolva azt mondta, a lőtéri gyilkosság vizsgálata során a bizonyítékok rendszere „teljes egész, kerek és hézagmentes volt”, nem életszerű, hogy a másik két vádlott összebeszélt volna Végelbauer Roland ellen. Hiszen ha tényleg fegyvert lopni mentek, mint ahogy azt a fiú állította, és társai beismerik az előre kitervelt emberölést, akkor egy sokkal súlyosabb cselekményben való bűnrészességgel vádolták meg a társuk mellett saját magukat is.
Előzőleg az utolsó szó jogán mind a három vádlott bocsánatot kért tetteiért a pénteki tárgyaláson. Míg két vádlott ennyire szorítkozott, a vádirat szerinti értelmi szerző, Végelbauer Roland még ekkor is azt bizonygatta, hogy lopni mentek, és ez fordult gyilkosságba. Az ő védője a nap folyamán arról beszélt: számos szál felderítetlen az ügyben, így az nem érett meg még arra, hogy első fokon döntés születhessen.
A 2010 óta vagyon elleni cselekményeket – betöréseket, lopásokat, fegyveres rablásokat – elkövető társaság tagjai napra pontosan 13 hónappal az ítélethirdetés előtt fegyvert és pénzt szerezni mentek az Anger réti sportklubba. A halálos lövéseket leadó Táncos Attila és a kint őrködő Márkus Tamás vallomása szerint Végelbauer Roland eredeti terve is az volt, hogy ha kell, ölnek a zsákmány érdekében. Végelbauer Roland ezzel szemben azt hangoztatta: lopni akartak, de közben Táncos Attila „megőrült”, és lelőtte a lőtér vezetőjét, majd a váratlanul belépő egyleti tagot.
Németh Csaba bíró az indokolásban azt emelte ki: Végelbauer Roland kijelentéseit erős kritikával kezelték, hiszen amint felmerült egy szikrányi ellentmondás is a vallomások között, a fiú ezt kihasználva megpróbálta saját tetteinek súlyát kicsinyíteni. Kiemelte azt is: ha húsz évnél idősebb lenne a lövéseket leadó két vádlott, „gondolkodás nélkül megérdemelhették volna” az életfogytiglant. A bíró megjegyezte, nem tartja a 20 évet elegendőnek, de „sajnos” ennyi a maximum. Az őrködő harmadrendű vádlott esetében pedig azt emelte ki, hogy a lőtéri gyilkosságot megelőzően ő is részese volt több, vagyon elleni cselekménynek.
Németh Csaba azt mondta, nem ártatlan fiatalokról van szó, „szép ívű bűnözői karrier bontakozott itt ki”, amelynek utolsó állomása az emberölés volt. Végelbauer Roland volt a tettek zömének „szellemi atyja”, aki saját barátnője, barátja szüleit is meglopta.
