Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy a Kárpát-medencei magyar református egyházak 2009. május 22-én, Debrecenben fejezték ki összetartozásukat közös egyházalkotmány elfogadásával és ekkor hirdették ki a Magyar Református Egyház megalakulását. Hangsúlyozta, a 2009 óta első alkalommal összeülő közös alkotmányozó és törvényhozó testület pénteki ülése a Kárpát-medencei reformátusság kiemelkedő ünnepi alkalma. „Jelzi, hogy van folytatása annak, ami 2009-ben elkezdődött” – mondta a püspök.
Fekete Károly, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora a zsinati ülésen kifejtette: a Heidelbergi Káté kínálta tudásra „égető szükségünk van”. A káténak mindig a közérthető keresztyén tanítás közreadása volt a célja – tette hozzá a rektor.
A Heidelbergi Káté a református egyház alapvető hittételeit tartalmazza. Szerzői, Zacharias Ursinus és Caspar Olevianus, református hittudósok, akiket III. Frigyes pfalzi választófejedelem azzal bízott meg, hogy a Biblia alapján írjanak olyan népkönyvet, amelyből minden református hívő tisztán és igazán megismerheti a keresztyén vallást. A káté rövid idővel 1563-as kiadása után magyar nyelvterületen is ismertté vált. Magyar nyelven először 1577-ben jelent meg Pápán, Huszár Dávid nyomdájában. A szatmárnémeti nemzeti zsinat 1646-ban kánonilag kimondta, hogy a Heidelbergi Káté „mindenütt megtartassék és taníttassék”.
A zsinati ülésen Bölcskei Gusztáv bemutatta a káténak a 450. évfordulóra megjelent új fordítását, amelyet a kilenc Kárpát-medencei református egyházkerület egy-egy teológusából álló bizottság készített el. Bejelentette, elkészült a káté öt nyelvű – angol, német, magyar, szlovák és román – fordítása egy kötetben, ami közlése szerint bizonyítja: a Heidelbergi Káté „közös református kincs, ami nem szorítható anyanyelvi korlátok közé”.
Jan-Gerd Heetderks, a Református Egyházak Világszövetsége európai képviselője köszöntőjében arra figyelmeztetett, hogy „az európai társadalmakban növekszik a szekularizáció, az emberek elfordulnak a hittől, az egyháztól”. Azt mondta: úgy kell kommunikálni az evangéliumot, hogy „eljussunk fiataljainkhoz”, s úgy kell közvetíteni a Heidelbergi Kátét, hogy az elvezessen az emberek szívéig.
Az ülésen módosították a Magyar Református Egyház közös alkotmányát, s határoztak a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház csatlakozásáról is. Az erről szóló ratifikációs okmányt Csáti-Szabó Lajos, a horvátországi egyház püspöke írta alá a Nagytemplomban.
A Magyar Református Egyház – alkotmányának megfogalmazásában – a csatlakozó részegyházak zsinati közössége. Tagjai – a Magyarországi Református Egyház, a Romániai Református Egyház, a Kárpátaljai Református Egyház, a Szerbiai Református Keresztyén Egyház, a Szlovéniai Református Keresztyén Egyház, valamint az Amerikai Magyar Református Egyház – a 2009-ben aláírt ratifikációs nyilatkozatban vállalták, hogy a közös alkotmányt saját országos egyházi jogrendjükbe illesztik. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház a szlovák reformátusokra tekintettel úgynevezett ratifikációs csatolmány hozzáfűzésével csak 2011-ben csatlakozott. A Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház 2012-től megfigyelői státusban vett részt az együttműködésben.
A debreceni alkotmányozó zsinati ülésen bejelentették: megkezdődtek a tárgyalások a Kanadai Magyar Református Egyháznak a Magyar Református Egyházhoz való csatlakozásáról is. A közös zsinati ülés zárónyilatkozat elfogadásával, majd istentisztelettel fejeződött be a debreceni Református Nagytemplomban.
”
