A társadalmi felzárkózás ügyeiért felelős magyar államtitkár szintén szót ejtett Redinggel – valamint Andorral is – az úgynevezett kapacitásbővítések kérdéséről. Elmondta, hogy Magyarország a témában különböző uniós, illetve emberi jogi szervezeteknek évente-kétévente négy-öt beszámolót készít az elért eredményekről. Szerinte hasznos lenne, ha e jelentésekhez a szempontrendszereket megpróbálnák egységesíteni. Úgy véli, hogy az ideális kereteket e szempontrendszerekhez a nemzeti romastratégiák hálója alkothatná. Az Európai Roma Platform vitáit Kovács Zoltán jó lehetőségnek tartja ahhoz, hogy az érintettek – nemzeti és európai intézmények, civil szervezetek képviselői, szakértők – kicseréljék egymással hasznosítható tapasztalataikat. Az államtitkár örömmel nyugtázta, hogy most már az egyházi karitatív szervezetek is képviseltetik magukat ezeken a vitákon.
Magyarország állt az élére annak, hogy legyen a romák ügyében európai keretstratégia – emlékeztetett Kovács Zoltán. A többi ország által jól hasznosítható magyar tapasztalatnak tekinti, hogy Magyarországon 2010–2011-ben kialakult egy olyan monitoring rendszer, amely pontosan megfogalmazott kritériumokhoz kapcsolódik, és lehetővé teszi a javaslatok gyakorlati megvalósulásának folyamatos nyomon követését. Magyarország azon európai országok közé tartozik, ahol az Európai Bizottság áttekintése szerint is még kimutatható a romák iskolai szegregációja. Kovács Zoltán ezzel kapcsolatban elmondta: bő egy hónappal ezelőtt indították el hivatalosan az úgynevezett Antiszegregációs Kerekasztalt. Ennek az a célja, hogy áttekintsék, miként lehet az új helyzetben – amikor az állam immár teljesen magára vállalja a közoktatás rendszerének rendbe tételét – eltüntetni azokat az egyenlőtlenségeket, amelyek az előző két évtizedben, vagyis az önkormányzati iskolafenntartási rendszerben felgyülemlettek, és amelyekbe mintegy be volt kódolva a szegregáció is.
