Az országszerte 58 járásban uniós forrásból létrehozott irodák közül 18 a leginkább hátrányos helyzetű településeken található. Az egészségügyi államtitkár a sajtótájékoztatón elmondta, hogy az új intézmények nem veszik át az alapellátás szerepét, hanem kiegészítik. Akinek például a háziorvos azt tanácsolta, fogyjon le vagy szokjon le a dohányzásról, az egészségfejlesztési iroda nyújt további segítséget életmód-tanácsadással, dietetikusok közreműködésével.
Szócska Miklós hangsúlyozta, korábban már sokan és rengeteget beszéltek a népegészségügyi programokról, de semmit nem ér az a népegészségügyi program, amely mögött nincs forrás, elkötelezett emberek s amit nem fogadnak el intézményesült formában a szakma és a polgárok.
Huszonötmilliárd forintos többlettámogatáshoz juthatnak az egészségügyi ellátórendszerek 2015. december 31-éig, a pénzt infrastruktúrafejlesztésre használhatják fel – közölte az Emberi Erőforrás Minisztériuma június 13-án.
Az egészségügyben alapvető változásokat indított el a kormány, és az elmúlt három év alatt 223 milliárd forintot fordítottak az ágazatra – mondta Balog Zoltán a parlament egészségügyi bizottsága előtt május 21-én.
Az államtitkár elmondta, négy területen dolgoznak olyan projekteken, amelyek meg fogják változtatni a magyarországi népegészségügyi trendeket. Ezek a népegészségügyi jogalkotás, a szűrőprogramok, az egészségfejlesztési programok és a népegészségügyi intézmények fejlesztése.
Az egészségfejlesztési irodák irányításáért, módszertani tanácsadásáért az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) lesz felelős. Léder László, az OEFI megbízott főigazgatója azt mondta, a stratégia alapján történő hálózatfejlesztés első állomását jelentik a most induló irodák. A tervek szerint még az idén kiépül a lelki egészségügyi központok hálózata is – tette hozzá.
Léder László azt mondta, az egészségfejlesztési irodákban dolgozókra úgy tekintenek, mint a népegészségügyi fejlesztés helyi „ügynökeire”. Hangsúlyozta, hogy a helyi szereplők sokkal jobban ismerik a helyi viszonyokat, így elérhetik azokat, akiket a szakmában csak „láthatatlan célcsoportnak” neveznek, vagyis akiknek rossz az egészségi állapota, de a népegészségügyi programokkal nem lehet őket megszólítani. Ilyen célcsoportnak tekinthetőek például az egyedül élő idős emberek. Emellett az irodáktól információkat várnak arról is, hogy az adott közösségben milyen egészségfejlesztési programokat tartanak megvalósíthatónak – tette hozzá a megbízott főigazgató.
Az egészségtudatosság erősítését, a betegellátó-rendszer hatékonyabbá tételét és az egészségügyi dolgozók motivációjának fontosságát emelte ki Szócska Miklós az egészségügyi szakdolgozók 44. országos kongresszusának csütörtöki megnyitóján Egerben.
Az államtitkár köszöntőjében elmondta: augusztus 1-jével a még három, magánkézben lévő kórház is az államhoz kerül. A szeptemberben január 1-jéig visszamenőleg fizetendő béremelés az ott dolgozókra is vonatkozik – emelte ki. Szócska Miklós hozzátette: a bérrendezést folytatni szeretnék. Hangsúlyozta, figyelmet fordítanak az egészségügyi dolgozók egészségi állapotára is, valamint a képzési rendszer fejlesztésére.
