Balog beszámolt a 223 milliárd sorsáról

Az egészségügyben alapvető változásokat indított el a kormány, és az elmúlt három év alatt 223 milliárd forintot fordítottak az ágazatra – mondta Balog Zoltán.

A tárcavezető – felsorolva a kormányváltás óta eltelt időszak egészségügyben tett intézkedéseit – felhívta a figyelmet arra, hogy 439 beruházás valósult és valósul meg ezen a területen, továbbá kiemelte az egészségügyben elindított béremelést és a kórházak állami irányítás alá vonását. Ezzel kapcsolatban azt mondta: ezzel a lépéssel egy kézbe került az irányítás és a felelősség, ami a különböző társasági formákban működő intézményeknél korábban nem volt egyértelmű.

Balog Zoltán egyebek mellett beszélt az egészségügyi térségek kialakításáról, a progresszivitási szintek rendbetételéről, a mentőszolgálat fejlesztéséről, a különböző népegészségügyi programok elindításáról, a gyógyszertárak és gyógyszerárak helyzetéről, a rezidensprogram elindításáról, valamint a védőnői kompetenciák szélesítéséről is. 2015. januárjától minden védőnő elvégezheti a méhnyakrákszűrést, ha letette az ehhez szükséges vizsgát – emelte ki.

A gyógyszertárakról szólva megemlítette, hogy a különböző kormányzati intézkedésekkel elejét vették a patikaláncok további terjedésének, és a gyógyszertári vaklicit eredményeként a betegterhek is csökkentek. Mind kormánypárti, mind ellenzéki képviselők felvetették a várólisták rendbetételének szükségességét.

Balog Zoltán ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a várólista ügyében még ebben az évben lépni kell, de egy informatikai fejlesztés már elindult. Elmondta továbbá, hogy egy munkacsoport kezdte meg működését, amely elemzi a várólistákat. Balog Zoltán megemlítette, hogy az egészségügyi salátatörvényben benne van az a passzus, hogy a várólistás, de ott nem jelzett műtétekért nem jár majd finanszírozás.

Gyenes Géza, a bizottság jobbikos alelnöke azt kérdezte a minisztertől, hogy miért nem jutott az idei béremelésből a nem egészségügyi, de a kórházi ellátásban szorosan részt vevő munkavállalók bérrendezésére, továbbá miért nem nyúltak az ügyeletek után járó bérekhez. Mint mondta, egy „rendesen” ügyelő orvos – a befagyasztott ügyeleti bér miatt – általánosságban 80 ezer forinttal kevesebb pénzt visz haza.

Balog Zoltán szerint a nem egészségügyi végzettségű munkavállalók bérrendezése a közalkalmazotti szféra problémája, az egészségügyiek bérrendezésével pedig az eddigi egyenlőtlenségeket igyekeztek korrigálni. Az ügyeleti díjakkal kapcsolatban pedig azt mondta, egységes munkaügyi nyilvántartás szükséges, ami az átláthatóságot segíti, hiszen jelenleg tizenötféle jogviszonyban dolgozhat egy orvos.

A több képviselő által is felhozott praxisjoggal kapcsolatban a miniszter azt mondta, az eladhatatlan praxisjog kiváltására nyújtott 300 milliós állami támogatás célja nem a magántulajdon elvétele, hanem a praxisváltás segítése.

Kiss Sándor (Jobbik) azt firtatta, hogy a „megatárca” irányításában hol áll az egészségügy, mennyire élvez prioritást. Szerinte a dohánytörvény elfogadásával az egészségügy elsőbbsége inkább hátra szorult, továbbá kifogásolta, hogy a dohánytörvényt nem vitatta meg az egészségügyi bizottság. Megemlítette, hogy nagyjából egy szinten van a gyógyszer-kiskereskedelem és a dohány-kiskereskedelem árrése.

Balog Zoltán válaszában megjegyezte, nem gondolja, hogy a dohánytermékek áremelkedése kizárólag a dohánykereskedők hasznáról szólna, sokkal inkább arról, hogy elriasszon a dohányzástól.