Elmaradnak a hosszú távú tervek: az EU Cipruson is csak tüzet olt

A közel-keleti konfliktus nyomán kialakuló energiaválság ismét el fogja terelni az EU-csúcs témáját a hosszú távú tervekről. Cipruson várhatóan tűzoltásra futja majd csak Brüsszel részéről, miközben a beígért versenyképességi reformok és Kína kérdése továbbra is várat magára.

Fotó: MARTIN BERTRAND Forrás: Hans Lucas

Hosszú távú versenyképességi tervek és a közös Kína-politika is napirenden lett volna, ha nem kopogtat a válság az ajtón. A Cipruson tartandó EU-csúcson ehhez képest azonban az egyre égetőbb energiaválság kérdése kerül majd előtérbe – írja az Euractive. 

Cipruson ismét a válság tereli el a figyelmet, az Európai Bizottság pedig képtelen előrelépést elérni a hosszú távú ügyekben
Fotó: MARTIN BERTRAND / Hans Lucas

Az európai vezetők ezen a héten Cipruson találkoznak informális tárgyalások céljából, és lesz mit megvitatniuk. Ukrajna finanszírozása mellett ugyanis újabb kihívásként jelent meg a közel-keleti válság. Bár az európai vezetők a Hormuzi-szoros lezárásakor még optimistán nyilatkozott, a krízis első hullámai már elérték a kontinenst. Eközben a hosszú távú tervek ismét háttérbe szorultak.

Az EU által korábban kijelölt hosszú távú prioritások – például a következő költségvetés vagy az új államok felvétele – mára eltűntek az európai vezetők politikai napirendjéről. Ugyanez a sors jutott a versenyképesség és a közös Kína-politika kérdésének is.

Az idő nem António Costa oldalán áll, aki az uniós tagállami vezetők közötti párbeszédet koordinálja. Franciaországban, Spanyolországban és Lengyelországban jövőre akár földrengésszerű változással járó választásokra is sor kerülhet, ami jelentősen szűkíti a mozgásteret a hosszú távú, összetett kérdések előmozdításában.

Marta Kos, az Európai Unió bővítési biztosa a héten az Európai Parlamentben felszólalva arra kérte a kormányfőket, hogy vegyék komolyabban a portfólióját. Reményét fejezte ki, hogy a miniszterelnökök júniusban napirendre tűzik a bővítés kérdését.

„Szeretném hallani valamennyi tagállam elkötelezettségét amellett, hogy támogassák azt, ami nemcsak geopolitikai szükségszerűség, hanem a saját érdekünk is. Ezt ma még nem hallottam, pedig a bővítés a mi érdekünk is” – fogalmazott.

Az év elején még arra számítottak, hogy Marta Kos tavasszal átfogó reformtervet mutat be az uniós bővítési folyamat megújítására. Ezt azonban végül félretették, miután az Ukrajna gyorsított csatlakozására irányuló lendület kifulladt.

Hasonló sorsra jutott a Kína-kérdés is, amely szintén háttérbe szorult a brüsszeli napirenden. A biztosok eredetileg a hónap elején zárt ajtók mögött tartottak volna stratégiai vitát Kínáról, ám ezt végül az iráni háború európai energiaszektorra gyakorolt hatásairól szóló egyeztetés váltotta fel.

Ahhoz, hogy valóban összehangolt Kína-stratégiánk legyen, rá kell venni az Európai Tanácsot, hogy erre a kérdésre összpontosítson. Egyszerűen rendkívül nehéz mindenkit egy irányba terelni és közös fókuszt kialakítani

– mondta Max Bergmann, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának munkatársa.

Egy EU-tisztviselő elismerte, hogy egyes prioritások háttérbe szorultak. „Igaz, hogy néha az események felülírják a napirendet” – magyarázta. A tisztviselő azonban cáfolta azt az elképzelést, hogy a költségvetési tárgyalások hátrébb csúsztak a napirenden, és hangsúlyozta, hogy a bővítés a jövőbeli találkozókon is előkerül.

Charles Michel, az Európai Tanács korábbi elnöke a The Brussels Timesnak adott interjúban élesen bírálta az alapvető uniós témákban elért haladás hiányát, és az Európai Bizottságot hibáztatta, amiért nem tett előrelépést az egységes piac kiteljesítése és a pénzügyi piacok reformja terén.

Ursula von der Leyennek márciusban kellett volna bemutatnia kétéves „útitervét” az európai gazdaság újjáélesztésére, de csak egy „emlékeztető” elkészítésére volt ideje. A vezetők várhatóan pénteken jóváhagyják a rövid dokumentumot – de az többnyire már meglévő javaslatokat dolgoz fel újra, ami jól mutatja, hogy Brüsszel továbbra sem képes uralni a helyzetet, és válságról válságra bukdácsol az Európai Bizottság. 

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)