Olajpolitikai játszma: a választások után hirtelen „megjavult” a Barátság kőolajvezeték

Ukrajna befejezte a javításokat, újraindulhat a kőolajszállítás a Barátság vezetéken – Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője szerint a háttérben azonban kemény geopolitikai érdekek és politikai számítások húzódhattak meg.

A Barátság kőolajvezeték Forrás: AFP

Korábban Orbán Viktor jelezte, hogy amennyiben újraindul a szállítás, Magyarország nem fogja akadályozni az Ukrajnának szánt uniós hadikölcsön elfogadását. Ukrajna még január végén függesztette fel a tranzitot, az újraindítás pedig nem független a közelgő európai uniós döntéstől. Iparági források szerint szerda délután kapcsolják be a szivattyúkat.

Orbán Viktornak tehát végig igaza volt, Ukrajna politikai okokból nem javította meg a Barátság vezetéket, most azonban a választások után hirtelen sürgős lett a javítás.

Az olajjátszma Kijev és Brüsszel részéről végig egy átlátszó, cinikus színjáték volt

– fogalmazott lapunknak Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője.

A szakértő úgy látja, valójában az is kérdéses, hogy történt-e komolyabb sérülés a vezetéken.

Ukrajna nem is halogatta a Barátság kőolajvezeték megjavítását, mert arra talán nem is nagyon volt szükség. Ezt onnan tudhatjuk, hogy nem engedték oda egyik vizsgálóbizottságot sem a helyszínre, a magyar kormányét sem, ami ukrán részről akár érthető is lenne, de az európai tényfeltáró bizottságot sem engedték a Barátság megsérült szakaszának a közelébe. Erre pedig egy magyarázat van, hogy a vezeték vagy soha nem volt megsérülve, vagy csak enyhe sérülést szenvedett, amit gyorsan kijavítottak

– mutatott rá.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: Hans Lucas/AFP/Martin Bertrand)

Barátság vagy zsarolás?

A szakértő szerint mindezzel Brüsszel is tisztában lehetett.

Brüsszel azért fedezte ezt a zsarolást, mert abban bíztak, hogy a Barátság kőolajvezeték lezárása majd meghatározó szerepet fog játszani a magyar választási folyamatban, de végül nem így lett.

A Barátság (Druzsba) kőolajvezeték a világ egyik leghosszabb és legjelentősebb csővezeték-hálózata, amely 1964 óta működik, és több mint 4000 kilométeren szállít nyersolajat Oroszországból Közép- és Kelet-Európába.

Koskovics Zoltán szerint a vezeték leállítása tudatos nyomásgyakorlás volt.

A Barátság vezetéket eszközként próbálták felhasználni, hogy energiaválságot idézzenek elő Magyarországon. Abból indultak ki, hogy 90 napra elegendő tartalék van, és a vezetéket pont ennyivel a választások előtt zárták le.

Hozzátette: a magyar kormány felkészültségének köszönhetően végül nem alakult ki ellátási zavar.

Ettől eltekintve ez egy brutális és aljas beavatkozási kísérlet volt a magyar választási folyamatba.

Visszájára fordulnak az uniós szankciók

A szakértő arra is figyelmeztetett, hogy a jelenlegi fejlemények túlmutatnak a Barátság vezetéken.

Itt már nem a Barátság vezetékről, hanem a közel-keleti háborúról szól a történet, és Európában fizikai kőolajhiány alakul ki, aminek már most is látszanak a jelei. A Barátságon nem is tudna annyi kőolaj érkezni, amivel ezt meg lehetne akadályozni, maximum csökkenteni.

Fotó: Németh András Péter

Koskovics Zoltán szerint a geopolitikai erőviszonyok is átalakulóban vannak, jelenleg Oroszországnál az előny, bejelentették, hogy a Barátság kőolajvezeték másik ágán májustól nem engednek át kazah olajat.

Az orosz tervek szerint el fogják vágni Európát az orosz gáztól és olajtól. Megfordítják a szankciós politikát, és nem arról lesz szó, hogy Európa nem vásárol orosz energiát, hanem Oroszország nem fog eladni Európának.

– hangsúlyozta a szakértő.

Magyarország és Szlovákia ilyen szempontból kivételnek számít, de Magyar Péter Brüsszel-párti kormánya adott esetben csak kitolni tudja ezt a időt. Mérsékelt hozzáállással Oroszország hosszú ideig kivárhat azzal, amíg Magyarországot is elvágja az energiától

– összegezte Koskovics Zoltán. Az energiabiztonság kérdése továbbra is az európai politika egyik legkritikusabb frontvonala marad.

Borítókép: A Barátság kőolajvezeték (Fotó: AFP)