A magyar kormány álláspontja szerint a Velencei Bizottság szakvélemény-tervezetének – amelyet június 14-én és 15-én kívánnak végleges formába önteni – súlyos hiányosságai vannak, részben ténybeli tévedések vagy félreértések következtében, és ezekkel a hiányosságokkal megfelelő módon foglalkozni kell ahhoz, hogy pontos, kiegyensúlyozott és tisztességes értékelést adhassanak a negyedik magyar alaptörvény-módosításról.
Ilyen tévedés, illetve félreértés mutatható ki a magyar kormány szerint a házasság védelmével kapcsolatban, ahol az alaptörvény nem adja meg a család fogalmának jogi definícióját, hanem csupán utal a családi kapcsolatok alapjaira, és ekként nem zárja ki a szélesebb értelemben vett családi viszonyok védelmét.
A tárgyi tévedések másik példájaként említette a magyar kormányreagálás a szakvélemény-tervezet azon állítását, hogy a nem országos szintű pártokat a magyar szabályozás kizárja a médiaszereplésből. Ugyancsak tévednek a véleménytervezet megfogalmazói, amikor arra következtetnek, hogy az alaptörvény elvette az Alkotmánybíróságtól a korábbi esetjogra való hivatkozás lehetőségét, illetve hogy a kommunista múltra vonatkozó előírások általános értelemben vett felelősséget alapoznak meg – állította reagálásában a magyar kormány.
A Velencei Bizottság szakvélemény-tervezetére adott budapesti kormányzati reakció szerint azt is ki kell emelni, hogy a szakvélemény-tervezetben említett pontok többsége az alaptörvény úgynevezett felhatalmazó jellegű előírásaira vonatkozik – vagyis a tényleges hatást nem lehet felmérni anélkül, hogy megfelelő módon elemeznék a felhatalmazó jellegű alaptörvényi előírások nyomán megszülető, azokat kísérő konkrét törvényi előírásokat.
A magyar kormány szerint a Velencei Bizottság több ponton már eleve negatív módon értelmezi a negyedik alkotmánymódosítás előírásait, különösen a „hajléktalanság kriminalizálását”, a felsőoktatási hallgatók pénzügyi támogatását, illetve az egyházak elismerését illetően.
A magyar kormányzati reagálás részletesen kifejtette, hogy megalapozatlannak tartja az Országos Bírósági Hivatal elnökének ügyáthelyezési jogkörével kapcsolatos bírálatot, ugyanakkor kitért arra is, hogy a kormány kész eltávolítani az alaptörvényből ezt a rendelkezést.
A szakvélemény-tervezet – írta a magyar kormány – megalapozatlanul állítja, hogy a negyedik módosítás aláássa az Alkotmánybíróság működését. Ezen állításának alátámasztására a Velencei Bizottság több érvet felsorakoztatott. Ezen érvek egyike – nevezetesen az, hogy az állam különadót vethet ki, ha bírósági ítélet nyomán fizetési kötelezettsége keletkezik – eleve elesik, mert a magyar kormány – mint ebben a reagáló dokumentumban is megerősítette – eláll ettől az alkotmányos szabályozástól.
A Velencei Bizottság másik érve a korábbi esetjogi döntésekre való hivatkozás állítólagos tilalmára vonatkozik. E tekintetben a magyar kormány arra hívta fel a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróságnak semmi nem tiltja, hogy a jogi kérdések megítélése során hasonló következtetésekre jusson, mint korábban.
Egy további érv szerint a kormány szisztematikusan felülbírálja az Alkotmánybíróság azon döntéseit, amelyek egyes előírások alkotmányellenességét mondták ki. A magyar kormány reagálása szerint erre nincs bizonyíték, és a helyzet éppenséggel az, hogy a kormány az Alkotmánybíróság számos esetjogi megállapítását beépítette az alaptörvénybe.
Végezetül a költségvetéssel kapcsolatos kérdésekben az alkotmánybírósági felülvizsgálati tilalommal kapcsolatban a magyar kormányzati válasz azt fejtette ki, hogy amint az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken, az Alkotmánybíróságnak módja nyílik a költségvetési törvények teljes körű felülvizsgálatára.
