A szakvélemény-tervezet – írta a magyar kormány – megalapozatlanul állítja, hogy a negyedik módosítás aláássa az Alkotmánybíróság működését. Ezen állításának alátámasztására a Velencei Bizottság több érvet felsorakoztatott. Ezen érvek egyike – nevezetesen az, hogy az állam különadót vethet ki, ha bírósági ítélet nyomán fizetési kötelezettsége keletkezik – eleve elesik, mert a magyar kormány – mint ebben a reagáló dokumentumban is megerősítette – eláll ettől az alkotmányos szabályozástól.
A Velencei Bizottság másik érve a korábbi esetjogi döntésekre való hivatkozás állítólagos tilalmára vonatkozik. E tekintetben a magyar kormány arra hívta fel a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróságnak semmi nem tiltja, hogy a jogi kérdések megítélése során hasonló következtetésekre jusson, mint korábban.
Egy további érv szerint a kormány szisztematikusan felülbírálja az Alkotmánybíróság azon döntéseit, amelyek egyes előírások alkotmányellenességét mondták ki. A magyar kormány reagálása szerint erre nincs bizonyíték, és a helyzet éppenséggel az, hogy a kormány az Alkotmánybíróság számos esetjogi megállapítását beépítette az alaptörvénybe.
Végezetül a költségvetéssel kapcsolatos kérdésekben az alkotmánybírósági felülvizsgálati tilalommal kapcsolatban a magyar kormányzati válasz azt fejtette ki, hogy amint az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken, az Alkotmánybíróságnak módja nyílik a költségvetési törvények teljes körű felülvizsgálatára.
