Klinghammer hozzányúlna a ponthatárokhoz

A felsőoktatási államtitkár az ösztöndíjak kifizetéséről, a terület finanszírozásáról és a felsőoktatás átalakítására irányuló tervekről beszélt.

A felsőoktatási államtitkár a terület finanszírozásáról azt mondta: a felsőoktatás közvetlen állami támogatása idén 123 milliárd forint. Ezen túl 58 milliárd forint a korábban jelentkező problémák rendezését célozza, a PPP-program kiváltására pedig 27 milliárd forint jut, és további forrásokat biztosítanak adósságrendezésre is. A két tételt összeadva összesen 181 milliárd forintot tesz ki. Klinghammer István szerint ezzel szinten tartották a korábbi keretösszeget.

A felsőoktatási államtitkár elfogadja, hogy ebből az 58 milliárd forintból pont azok a felsőoktatást pillérként tartó egyetemek nem részesülnek, mint a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, az ELTE vagy a Semmelweis Egyetem. De ez azt is jelenti, hogy ezek az intézmények megfelelően gazdálkodnak. Hozzátette: meglepte a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektorának nyilatkozata, amelyben hosszasan részletezte az intézmény forráshiányát, valamint nehéz gazdasági helyzetét. Az államtitkár szerint azonban az éremnek van egy másik oldala is. A műszaki egyetem bevételei példamutatóak, több mint 8 milliárd forint van államkötvényben, és az államkincstári számlán 1,5 milliárd forintot halmoztak fel. Az oktatók bérezése pedig a felsőoktatás élvonalában van. A Műegyetem példamutató szakmai színvonala miatt az intézmény nem is érdemli meg, hogy negatív hírek miatt kerüljön be a lapokba – fogalmazott.

A sok pénznél persze mindig jó a több – mondta Klinghammer István, aki szerint ugyanakkor reálisan kell látni a helyzetet, vagyis azt, hogy az államnak mennyi forrás áll a rendelkezésére. Kérdésként merül fel az is, hogy jól gazdálkodnak-e a rendelkezésre álló forrásokkal a felsőoktatási intézmények. Az ugyanis nagyon egyenetlen – állapította meg, hozzátéve: ezért kéri a rektorokat, vezessék be a kancellári rendszert. Aki a szakmában kiváló tudós, nem biztos, hogy jól tud gazdálkodni – jegyezte meg, és több nemzetközi példát is hozott erre. „A nehéz gazdasági helyzetre történő folyamatos hivatkozást elfogadom, csak azt szeretném kérni, hogy az arányok változzanak. Mostantól inkább koncentráljunk a munkára, a minőség javítására” – fogalmazott.

Arra biztatja a rektorokat, a hallgatói önkormányzatot és a Felsőoktatási Kerekasztal tagjait, hogy szeptember közepére készüljön el az anyag a profiltisztításról és a finanszírozási irányelvekről. Tehát azokat a szakokat, ahol nincs megfelelő számú jelentkező, érdemes lenne kivezetni az intézmény képzési kínálatából – fejtette ki. Klinghammer István továbbra is alacsonynak tartja a 240 pontos felvételi ponthatárt. Szerinte jövőre mindenképpen emelni kell, méghozzá szakonkénti bontásban. Most attól tart, hogy a hallgatói igények bizonyos képzésekre összpontosulnak majd. Hozzátette, emelni kellene az érettségi elégséges szintjét is, a jelenlegi 20 százalékról legalább 40 százalékra. A felsőoktatási államtitkár a felsőoktatás átalakításának stratégiai irányaival kapcsolatban elmondta: az a cél, hogy 2014 és 2020 között a tudományegyetemek vagy karaik közül minél több kerüljön be a Top 200-ba. Erre 10-12 „pilléregyetemnek” lehet esélye, a cél érdekében a brüsszeli támogatás egy része az ő erősítésüket szolgálná.

Kitért arra is, hogy a felsőoktatás átalakítását célzó stratégiai anyag alapján tudományegyetemeket, egyetemeket, szakfőiskolákat és regionális helyi főiskolákat lehetne megkülönböztetni. Az első kettő doktori iskolákat, mesterképzést működtetne kiváló kutatótevékenységgel, míg a szakfőiskola a saját területén magas színvonalú képzést adna. Negyedik kategóriaként vezetné be a regionális helyi főiskolákat, amelyek 30-40 kilométeres körzetben az általános életminőség emelését szolgálnák, és kétéves felsőoktatási szakképzést biztosítanának. Ha a hallgató úgy dönt, innen is továbbléphet főiskolára, akár egyetemre is, ahogy erre számos nemzetközi példa van.

Klinghammer István szerint fontos, hogy minden intézmény megtalálja a helyét és azt, hogy mely területen tud megfelelő képzést és versenyképes diplomát adni a hallgatóknak. Arra a kérdésre, hogy elképzelhetőnek tartja-e, hogy más szakokon is változás lesz a Bologna-rendszerben a tanárképzés után, azt mondta: ő ezt az egyetemekre szeretné bízni. Ha úgy látják biztosítottnak a minőségi képzést, akkor megtehessék, hogy egy adott képzésben osztatlan formában indítsanak szakokat. Az nem helyes, ha egy államtitkár ebbe beleszól – mondta. A felsőoktatási kerekasztal következő ülését július 12-re hívták össze, a nyár is munkával telik. Az ösztöndíjak kifizetéséhez szükséges források meglesznek, és azokat még a nyáron átutalják az érintett intézményeknek – mondta a felsőoktatás aktuális problémáiról a felsőoktatásért felelős államtitkár.