Lezsák: Ez a nap jelentheti az egységünket

Lezsák Sándor szerint ha nem az összetartozás látszatát akarjuk csak mutatni, akkor ez a nap jelentheti az egységünket a külvilágnak is.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én tette a nemzeti összetartozás napjává a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. „A több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme” – olvasható az erről szóló döntésben.

Nemzeti emlékhellyé avatták az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot kedden, a nemzeti összetartozás napján. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár ünnepi beszédében azt mondta, hogy a nemzeti összetartozás napja a valódi európaiság és a kompromisszumot nem ismerő rendszerváltozás napja is. Úgy fogalmazott: Európa a magyarok számára nem a nemzeti önfeladásról, hanem a kölcsönösen tisztelt nemzeti önazonosságról és a nemzeti érdek feltétlen képviseletéről szól.

2013-ban nem a harmincas évek történelemszemléletére van szükség, hanem olyan viszonyulásra, amely az új évezredben érvényes kérdésekre ad választ – mondta Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára kedden Nyíradonyban.

„Ilyen válasz volt, amikor a magyar Országgyűlés 2010. május 31-én törvénybe iktatta a nemzeti összetartozás napját, az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező nemzeti emléknap megtartását” – tette hozzá a politikus, aki a településen Tasó Lászlóval, Nyíradony fideszes polgármesterével felavatta a nemzeti összetartozás emlékhelyét.

Tasó László elmondta: az emlékhelyet a budapesti Hősök terén lévő emlékmű, illetve a Parlament kupolacsarnokának képei ihlették; egy emlékoszlopon lévő turulmadarat félkörívben vesz majd körül 16 magyar király, erdélyi fejedelem, államférfi. Az első szobor – Juha Richárd szobrászművész alkotása – Attila hun fejedelmet ábrázolja

„Mi a nemzetek Európáját akarjuk, ahol a határ nem elválaszt, hanem összeköt, ahol a nemzeti együttműködés és a nemzetek közötti együttműködés rendszere felülír mindent, állampolgárságot, országhatárt, politikát, történelmet és Trianont is” – hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette: felülírja Trianon botrányát is, ami 90 évvel ezelőtt rajtunk, magyarokon esett meg, és amiért Európa idestova egy évszázada elfelejtette szégyellni magát.

Lázár János kijelentette, Magyarországnak ma olyan kormánya van, amely nem rest emlékeztetni erre Európát. „Ezért nem engedünk a kettős állampolgárság intézményéből, ezért nem engedünk a határ menti együttműködésekből, és ezért nem nyugszunk addig, amíg minden szomszédos ország magyar közössége be nem kerül az unióba, sőt a schengeni övezetbe is” – mondta az államtitkár.

A magyar történeti hagyomány szerint a honfoglaló magyarság első „országgyűlésének és törvényalkotásának” helyszínét, Ópusztaszert, 2012 januárjában minősítette nemzeti emlékhellyé az Országgyűlés. Ezt jelképezi Zsigmond Attila szobrászművész sztéléje, amely az emlékpark főbejárata előtt kapott helyet.
Magyarországon tizenegy nemzeti emlékhelyet tartanak nyilván.