A magyar társadalom rengeteget tett azért, hogy az évek óta tartó túlzottdeficit-eljárás folyamata lezáródjon, azonban ezt az eredményt meg is kell tudni tartani – kezdte a sajtótájékoztatót Giró-Szász András. A magyar államnak nem szabad az államháztartási hiányt növelnie: a kormány ezért intézkedéseket hozott – tette hozzá a kormányszóvivő. Vannak olyan folyamatok, amelyek kifejezetten jók az állampolgároknak – például az alacsony infláció –, de ez ugyanakkor csökkenti az előre tervezett állami bevételeket. Az országnak nem szabad Málta sorsára jutnia az államháztartási hiány ismételt növekedésével – hívta rá fel a figyelmet a kormányszóvivő.
A nemzetgazdasági miniszter ismertette: a kormány azt javasolja, hogy 6 ezrelékre emelkedjen a jelenlegi 3-ról a pénzügyi tranzakciós illeték a készpénzfelvételnél, és itt eltörölnék a 6 ezer forintos felső korlátot, míg az átutalásoknál 2-ről 3 ezrelékre emelkedne az illeték, a felső, 6 ezer forintos korlát megtartásával. Hozzátette: az intézkedéseket a bankszövetséggel a hétvégén egyeztették, és a szervezet azokat jóváhagyta.
További intézkedések között sorolta fel a vállalkozások által fizetett távközlési adó mértékének 2 forintról 3 forintra emelését, továbbá az adó 2500 forintos felső limitjének 5 ezerre növelését. A bányajáradék szintén emelkedik 12 százalékról 16 százalékra. A miniszter hangsúlyozta, hogy a távközlési adó emelése nem vonatkozik a magánszemélyekre, csak a cégeket érinti.
A benyújtott adóintézkedések – megszavazásuk esetén – akár 100 milliárd forinttal is javíthatják a költségvetés helyzetét – válaszolta az MTI kérdésére a Nemzetgazdasági Minisztérium hétfőn. Hozzátették: a tárca az Országgyűlés döntéséig pontosabb adattal nem szolgálhat, tekintettel arra, hogy az intézkedések által beszedhető bevételek alakulását a parlament döntése befolyásolja.
A kormány javaslatot tesz arra is, hogy tőkejövedelmekhez hasonlóan az egészségügyi hozzájárulás vonatkozzon a kamatokra is, mértéke 6 százalék lesz. A módosításokba belefoglalják, hogy állami garancia álljon azon hitelkeret mögé, amely a fuvarozókat segíti majd az e-útdíj megfinanszírozásában. A fuvarozói érdekképviseletek egyébként kedvezően fogadták, hogy az állam garanciát biztosít az elektronikus útdíj fizetésével összefüggő kedvezményes forgóeszközhitel mellé.
Vereczkey Zoltán, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) elnöke óriási eredménynek nevezte, hogy a kormány elfogadta az érdekképviseletek javaslatát, a gazdaság szereplői ugyanis, különösen a fuvarozók, nem rendelkeznek az útdíj megfizetését lehetővé tevő forgóeszközzel.
A májusban bejelentett zárolásokat és a nagyberuházások finanszírozását érintő módosításokat szintén belefoglalják a költségvetési törvény módosításába. Eszerint létrehoznak egy beruházási alapot, amelyből ezek a kiadások – például a stadionépítések vagy a Kossuth tér átépítése – rendezhetők.
Varga Mihály közölte: az intézkedések célja, hogy Magyarország véglegesen kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól, és ne kerüljön újra hasonló eljárás alá, mint az Málta esetében korábban megtörtént. A másik ok az inflációs folyamat. A kormány ugyanis 5,2 százalékos inflációval számolt 2013-ra a költségvetési törvény elfogadásakor, majd ezt 3,1 százalékra módosította a konvergenciaprogramban. A legújabb folyamatok azonban azt mutatják, hogy ennél is kisebb mértékű lehet a pénzromlás az idén.
Hozzátette: 40 éve nem volt ilyen alacsony infláció Magyarországon. Ez kedvező a lakosságnak, ugyanakkor csökkenti a költségvetés bevételeit. Emlékeztetett, hogy a tranzakciós illeték korábbi megállapításánál a kormány jelezte, hogy amennyiben az adótól elvárt összeg nem folyik be a költségvetésbe, a kormány megemelheti annak mértékét.
Varga Mihály elmondta, hogy a kormány 301 milliárd forint bevételt tervezett az idén a tranzakciós illetékből, május végéig azonban csak 52 milliárd forint bevétele volt ebből a költségvetésnek, vagyis az időarányos 42 százalék helyett csak 18 százalék folyt be, ezért kell változtatni most az adó mértékén. Kérdésre kifejtette: a bankok közötti komoly versenyhelyzet miatt a megemelkedett költségek nem feltétlenül háríthatók tovább.
A reklámadót firtató kérdésre azt mondta: erről ugyan még nem döntött a kormány, de az ebből az idén várható 5-6 milliárd forint bevételt belefoglalják a költségvetési törvény módosításába. A parlament elé terjesztendő javaslatról az egyeztetéseket Lázár János államtitkár vezeti. A miniszter ismertetése szerint a kormány által hozott új adóintézkedések augusztus elsejétől léphetnek hatályba, amennyiben a parlament elfogadja azokat.
A parlament gazdasági és informatikai bizottsága hétfői ülésén a kormánypártok támogatásával, és az ellenzéki képviselők nemleges szavazatával általános vitára alkalmasnak tartotta a közteherviselési kötelezettséget előíró törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, és – ezzel összefüggésben – az idei költségvetés módosítását.
A bizottság ellenzéki képviselői megjegyezték, hogy kormány szerint bizonyára a mostani közteher növelés sem megszorítás, akár a korábbi – szavaik szerinti – harminc hasonló sem volt az, illetve kifogásolták azt, hogy az év közbeni adóemelés kiszámíthatatlanná teszi a magyar gazdaságot.
Eltérően ítélik meg a Varga Mihály által hétfőn bejelentett intézkedéseket az MTI által megkérdezett elemzők. Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház Zrt. makroelemzője szerint a piac már valamelyest számított a tranzakciós illeték megemelésére, mivel eddig láthatóan nem folytak be az abból a kormány által várt költségvetési bevételek.
A szakértő kifejtette, hogy a kabinet 300 milliárd forintot vár az illetékből, amiből a Magyar Államkincstárnak 80 milliárd forintot kell teljesítenie. Utóbbi teljesüléséről nincsenek adatok, de ez a rész várhatóan befolyik, a maradék 220 milliárd forintból azonban eddig az időarányosnak kevesebb mint a fele folyt be a büdzsébe. Úgy vélte, az illeték emelése már közelebb visz a bevételi terv teljesítéséhez.
A hétfőn bejelentett intézkedésekkel a kormány azt bizonyíthatja, hogy a túlzottdeficit-eljárás alól való kikerülés után is költségvetési szigor lesz Magyarországon, és nem lesz választási költségvetés – emelte ki Tóth Gergely.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában kifejti: az intézkedésekre álláspontja szerint nem lett volna szükség, mivel a májusig az éves költségvetési hiányterv 63,5 százaléka teljesült, ami nem mutat jelentősebb elmaradást a korábbi évekhez viszonyítva, annak ellenére, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték esetében valóban keletkeztek elmaradások, azonban ennek fedezésére a kormány már elrendelt zárolást a tartalékokból.
