Augusztus 1-jétől erre nagyon oda kell figyelni

Augusztus 1-jén indul az állampolgárságot szerző külhoni magyarok választási regisztrációja levélben, és november 1-jén interneten.

Az irodavezető a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban rendezett kerekasztal-beszélgetésen kifejtette: eddig 233 ezer tájékoztató levelet és nyomtatványt küldtek ki az állampolgárságot már megszerzett embereknek. A regisztráció azt jelenti, hogy a választópolgároknak ki kell tölteniük egy nyomtatványt és vissza kell juttatniuk az NVI részére. Folyamatosan lehet majd regisztrálni egészen a választásokat megelőző 15. napig.

A regisztráció során a lakcímkártyán szereplő adatokat kell feltüntetni – mondta Pálffy Ilona. Mindenki regisztrálhat, aki 17. életévét betöltötte, de szavazati jogával csak 18 éves kora után élhet. A regisztráltak levélben adják majd le szavazatukat. A levélcsomagot arra a címre küldik, amelyet az érintettek a regisztráció során megjelöltek.

Hidvéghi Balázs fideszes országgyűlési képviselő kiemelte: félmillióhoz közelít az állampolgársági kérelmek száma, ebből mintegy 300 ezer Erdélyből és a többi magyarlakta romániai területekről érkezett. Az állampolgárság lehetősége a magyar nemzet közjogi egyesítését valósítja meg – hangsúlyozta, és reményét fejezte ki, hogy a külhoniak közül minél többen vesznek részt majd a voksoláson. „Legyen ez a magyarság ünnepe!” – fogalmazott, és a legfontosabbnak a mozgósítást nevezte.

Székely István Gergő, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet politológusa arról beszélt, hogy Erdélyben gyakorlatilag teljesen eltűnt az állampolgárság elutasítottsága, és ma már 95 százalék egyetért a kiterjesztésével. Arról, hogy a külhoniak választójegyzéke nem lesz nyilvános úgy, mint a magyarországiaké, azt mondta: a jegyzéket kockázatos lenne kifüggeszteni, látva hogy Szlovákia milyen lépéseket tett. Ugyanakkor a szavazásra jogosultak számát, a beérkezett szavazatokat országonkénti bontásban nyilvánosságra kell majd valahol hozni – tette hozzá. Meg kell gondolni, hogy a román posta kézbesítse-e a dokumentumokat – jegyezte meg Székely, hozzátéve: hosszú távon a levélben való szavazás mellett más megoldásokon is kellene gondolkodni.

Erdélyből a százezer körüli szavazat nem tűnik lehetetlennek, a kérdés, hogy a magyarországi pártok mit szeretnének: intenzív kampány legyen vagy szimbolikus lehetőségként tekintenek erre – jelentette ki a politológus.

Ifjabb Toró Tibor, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem politológusa szerint a választásoknak szimbolikus tétjük van a határon túli magyarok szempontjából, és a választójog megadása illeszkedik a nemzetpolitikai lépések sorába.

Az elhangzottakra reagálva Pálffy azt mondta: az összes uniós tagország és a világ számos államának gyakorlatát megnézték. Egyelőre, jobb híján a regisztráltak országos listája lett a megoldás – fogalmazott, s hozzátette: a választási szervekbe a pártok majd delegálhatnak megfigyelőket az NVI munkatársai mellé. A postai útról azt mondta: a kis településeken élő állampolgárok esetében nem tudtak más megoldást elképzelni.

Jelezte: a borítékba tett szavazatokat el lehet juttatni postai úton az NVI-hez vagy fel lehet adni Magyarországon, illetve a választásokat megelőző 15. naptól számítva a külképviseleteken postaládába be lehet dobni. Emellett Magyarországon a 106 egyéni választókerület székhelyén szintén elhelyeznek majd ilyen postaládákat.

2018 előtt mindenképpen módosítani kell a választási törvényt, mivel Tolnában a népesség változása miatt a megye választókerületeinek létszáma 20 százalékkal lesz kisebb az országos átlagnál. Bíró Péter, Sziklai Balázs és Kóczy Á. László tanulmányukban úgy látják, ha 130 egyéni választókerület lenne, akkor a legnagyobb népességi eltérés mindig 14,3 százalék alatt lenne a választókerületek között.

A magyar választókörzetek kialakítása a nagy létszámkülönbségek miatt nem felel meg az egyenlő választójog alkotmányos elvének – mondta ki az Alkotmánybíróság még 2005-ben. A taláros testület azonban nem semmisítette meg a jogszabályt, így mivel a 2006-ban győztes MSZP–SZDSZ-koalíció nem rendelkezett kétharmaddal, csak 2011-ben sikerült rendezni ezt a kérdést.

Érdemes emlékeztetni arra is, hogy a korábbi szisztéma 1990-es debütálásakor már nagyon jelentős eltérések voltak az egyéni körzetek között. Míg Veszprém 6-os körzetében 26 094, addig Budapest 18-as körzetében 58 774 választásra jogosult élt, azaz több mint kétszeres különbség volt már a választási rendszer születésénél. A megyéken belüli közel kétszeres aránytalanságok sem voltak ritkák, amire a legjobb példa Baranya és Veszprém.

Sikeresnek tekinthető a lakosság egyenlőbb elosztása az új választási rendszerben – derült ki a GeoX Kft. kutatásából, amelyben a 2010-es teljes népességre vonatkozó adatokat dolgozták fel. Míg a 176 egyéni körzetes rendszerben háromszoros különbség volt a népességszámot tekintve a legnagyobb és a legkisebb körzet között, most másfélszeresére csökkent ez a differencia.

A Velencei Bizottság ajánlása szerint a választókerületbe sorolt állampolgárok száma legfeljebb 10 százalékos mértékben térhet el az egy képviselői helyre jutó választópolgárok számától, és semmiképpen nem lehet nagyobb 15 százaléknál, kivéve ha valamilyen rendkívüli körülmény indokolttá teszi.