A MOK elnöke elmondta, hogy az életpályamodellt a köztestület már 11 éve kidolgozta és minden évben aktualizálja. Elismerte, hogy az utóbbi időben történtek erőfeszítések az ágazatban dolgozók anyagi helyzetének rendezésére, de ismét hangsúlyozta, hogy az alapellátásra sem tavaly, sem az idén nem jutott pénz. További problémának nevezte, hogy a gazdasági társaságként működő intézményeknél foglalkoztatottak szintén kiestek a béremelésből. Diszkriminációnak nevezte az ügyeleti díjak befagyasztását, amely miatt havi szinten több tízezer forinttól esnek el orvosok. Több szakterületen jelentős az orvoshiány – folytatta Éger István –, és egy kamarai felmérés szerint csökkent ugyan a fiatal orvosok körében a külföldi munkavállalás, a szakorvosoknál azonban ez a tendencia lassan, de folyamatosan erősödik.
Mint mondta, a kormányzat „átgondolatlan nyugdíjkoncepciója” miatt az oktatásban is minőségromlás figyelhető meg. Éger István beszámolt arról is, hogy a kamara üdvözli a népegészségügyi programok indítását, ugyanakkor ezen a területen eredményes munka csak jó anyagi körülmények között működő, motivált alapellátással képzelhető el. Elmondta, hogy jelenleg 1500 orvos hiányzik az alapellátásból, pótlásuk nehéz, hiszen évente mindössze nyolcvanan végeznek háziorvosként.
A MOK szerint az egészségügy nem „pénztemető”, hanem gazdasági hasznot is hozó nemzetstratégiai ágazat. Ennek érdekében haladéktalan, választási ciklusokon átívelő gazdasági paradigmaváltás szükséges. Éger István összehasonlításként elmondta: Magyarország a GDP alig több, mint négy százalékát fordítja egészségügyre, ez a közkiadás a visegrádi négyek esetében hat, míg az unió átlaga nyolc százalék.
