A bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek a máriagyűdi kegytemplom Szűzanya-szobra állításának 300. évfordulója alkalmából tartott szentmisén azt mondta: az Európa-szerte látható kápolnák, feszületek, határkeresztek, szentek képei és szobrai nemcsak egy régi kor kultúrájának emlékei, hanem kézzel fogható bizonyságai és hordozói Európa lelkületének. „Akkor is, ha a vallásos építmény név sebezhető, akkor is, ha sokan közömbösen mennek el mellettük” – tette hozzá.
Erdő Péter Sarlós Boldogasszony ünnepén Udvardy György pécsi megyéspüspök és a katolikus püspöki konferencia tagjainak jelenlétében több száz hívő előtt rámutatott: így volt ez a török időkben is, amikor sok templomot, kápolnát elvettek, leromboltak, a képek és szobrok pedig különösen céltáblái voltak a pusztításnak. „De eljött 1686, Buda felszabadítása és eljött a katolikus ébredés, ami magával hozta előbb-utóbb a magyar kultúra, a magyarság ébredését is” – jegyezte meg.
Az esztergom–budapesti érsek felidézte, hogy abban az időben a katolikus gondolkodókat megrendültség kerítette hatalmába, amikor megtudták, hogy II. Lipót német–római császár meg volt győződve: Bécs felszabadítását és a török kiűzését Magyarországról közvetlenül és személyesen boldogságos Szűz Mária közbenjárásának köszönhette. „Olyan idők voltak azok, amikor Szobieszki János lengyel király vezérkarával együtt a török legyőzése után Bécsbe vonulva első dolgának tekintette, hogy a lorettói Szűz Mária kápolnájába menjen és ott adjon hálát a győzelemért” – fűzte hozzá. A bíboros hangsúlyozta, hogy akkor a fizikai és lelki újjáépítés lendülete a hálás bizalom vallásos érzésével párosult, így kezdődött újra a búcsújárás Máriagyűdön is.
Erdő Péter utalt rá, hogy a máriagyűdi kegytemplomnak története során több Mária-szobra is volt, melyeknek Mária-jelenéseket és csodálatos gyógyulásokat tulajdonítanak. Az egyik szobor a török hódoltság idején eltűnt, a helyette kapott alkotást pedig a Rákóczi-szabadságharc alatt Eszékre menekítették, és a hívek ragaszkodása miatt nem hozták vissza. Ennek másolata, a mai máriagyűdi kegyszobor 1713-ban, Nesselrode Vilmos pécsi püspök adománya révén került a településre.