A miniszter arról is beszélt, hogy a rendszerváltás után több mint két évtizeddel „az egyházak között mintha elhidegült volna a viszony”, és „nincs meg az a lelkesedés, ami 1989-ben volt”. Szomorúnak nevezte, hogy Európában háttérbe szorult az az elképzelés, miszerint a kontinens keresztény alapokon újuljon meg.
Balog Zoltán – aki református lelkipásztorként is köszöntötte az egybegyűlteket – beszámolt arról, hogy Magyarországnak „olyan alkotmánya van ma már, ami Isten nevével kezdődik”, és benne van az élet védelme a fogantatás pillanatától, valamint olyan törvényt hoztak – utolsóként a volt kommunista országok közül –, amely előírja a diákok számára a kötelező etika vagy hit- és erkölcstan oktatást.
Utalt arra is, hogy új együttműködés alakult ki a magyarországi egyházak között a roma integrációt illetően egyebek mellett a roma szakkollégiumok alapításával.
Balog Zoltán „nagyon nagy dolognak” nevezte, hogy a budapesti tanácskozáson a katolikus egyház képviselői is részt vesznek megfigyelői státuszban, rajtuk kívül pedig a protestáns és ortodox egyházak hivatalos tagként küldtek a nagygyűlésre delegátusokat. Budapesten találkozik tehát „Európának a keresztény krémje”, ezt pedig a magyar kormány és a főváros is támogatja – mutatott rá.
Balog Zoltán beszéde után az MTI-nek elmondta: terveik szerint 2017-re a reformáció elindulásának 500. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségre létrehoznak egy olyan találkozót, amelyen különböző felekezetekhez tartozó európai politikusok elmondják, mit jelent nekik a keresztény hit a politikában, „milyen erőt, milyen védelmet ad, és milyen mércét állít az ember elé a tekintetben, hogy mi az, amit megtehet, és mi az, amit nem”.
Fabiny Tamás a Magyarországi Evangélikus Egyház ökumenikus és nemzetközi kapcsolatokért felelős püspökeként arról beszélt, hogy teológushallgatóként 1981-ben részt vett a CEC 1981-es krétai nagygyűlésén, ahol nem ismerte az ügyrendet, mivel „akkori egyházunkban egyáltalán nem tudtuk, mit jelent a demokratikus döntéshozatal”.
