Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára beszédében azt hangsúlyozta, hogy ez az átkelő az első megvalósult eleme annak a szándéknak, amelyet nemrég rögzített a két ország miniszterelnöke, amikor megállapodtak, hogy az évtized végére megduplázzák a két állam közötti határátkelési pontok számát. Az államtitkár kiemelte: a közel 700 kilométeres magyar–szlováknál rövidebb német–francia határon négy, itt viszont átlagosan 25 kilométerenként van átkelő, ami nem csupán a kapcsolattartást nehezíti, de óriási versenyhátrányt is jelent, hiszen természetes piacokat vág ketté. Mint emlékeztetett rá, a magyar–szlovák határ két oldalán 15-15 kilométeres sávban mintegy 2,2 millió ember él. Szijjártó Péter felidézte, hogy a két miniszterelnök abban állapodott meg, idén előkészítik újabb 46 átkelő kialakítását, valamint 14 meglévő felújítását, akadálymentesítését, a második ütemben pedig 25 olyan pontot választanak ki, ahol 2020-ig kiépülhet a kapcsolat.
Mondovics Géza dunaremetei polgármester arról beszélt: éppen nyolcvan éve avatták fel itt az első kikötőt, amely jelentős fellendülést hozott a térség számára. Most az a kérdés, mennyire tudnak élni a kompjárat nyújtotta lehetőségekkel.
Tóth József Péter, a projekt vezető partnerségét ellátó Lipót polgármestere az MTI érdeklődésére elmondta: a tervek szerint naponta kétszer, egyszer délelőtt és egyszer kora este fordul Dunaremete és Bős között a komp. A járműre 100 ember vagy 6 autó és 50 ember fér fel. Tóth József Péter megjegyezte, a fejlesztéssel elsősorban a térség gyalogos- és kerékpáros-turizmusát kívánják kiszolgálni. Közlése szerint Dunaremetétől Bősig 30, vissza, folyásiránnyal szemben 50 perc alatt teszi meg az utat a komp.
Július elején Orbán Viktor miniszterelnök Robert Ficóval közös sajtótájékoztatóján arról beszélt, nem természetes állapot, hogy a szlovákoknak és a magyaroknak átlagosan 25 kilométert kell utazniuk egy határátkelőig, miközben ez a távolság Nyugat-Európában mindössze 7,5 kilométer. „2014 és 2020 között ezért 25 új határátkelő utat fogunk létrehozni, továbbiakat pedig felújítunk és akadálymentesítünk. A közlekedési infrastruktúrát is összekapcsoljuk” – mondta el Orbán. A találkozón a komáromi Duna-híd tervét is megerősítették, sőt a határon átnyúló közösségi közlekedés fejlesztéséről is tárgyaltak.
Húsz, határon átívelő út építését tervezik a magyar–osztrák határszakaszon uniós források felhasználásával a 2014 és 2020 közötti európai uniós költségvetési időszakban – mondta Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára szerdán Győrben. A fejlesztésre a térség jövője szempontjából van szükség, mivel a közlekedési infrastruktúra a gazdaság fejlődési alapját képezi.
