Több mint két éve, hogy megalakult a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI), mégis sokan a mai napig nem tudják, milyen feladatokat lát el. Röviden hogyan foglalná össze?
– A GYEMSZI öt egészségügyi háttérintézmény összeolvadásából jött létre. A cél az volt, hogy létrejöjjön egy olyan módszertani központ, amely segíti az egészségügyért felelős államtitkárság egészségpolitikai döntéshozását. Hozzánk tartozik a gyógyszerhatósági tevékenység, a humánerőforrás-stratégiával és oktatással kapcsolatos feladatok, a minőségbiztosítás és az egészségügyi informatika, valamint korábban a szakfelügyelet. Amikor a kormánydöntés alapján az államhoz került a fekvőbeteg-ellátó és a hozzájuk kapcsolódó járóbeteg-ellátó intézmények nagy része, akkor mi lettünk a tulajdoni joggyakorlók, tehát fenntartók a helyi önkormányzatok helyett. Több mint száz intézmény tartozik hozzánk, majdnem ötszázmilliárd forintos vagyont kezelünk, és ezer ingatlant. Figyelemmel kísérjük az ágazatban zajló uniós fejlesztéseket, s egyidejűleg össze is hangoljuk őket országos szinten. Ezenkívül a béremelésekhez szükséges adatgyűjtést is mi végezzük el, hogy aztán továbbítsuk az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak. Az is a mi feladatunk, hogy eljuttassuk számukra a nyugdíjkorhatárt elérő egészségügyi dolgozók jövedelemkiegészítéséhez szükséges információkat. Jelenleg pedig a legfontosabb feladatunk a betegút-szervezési rendszer kidolgozása, ami az egyik olyan terület, ahol a pozitívumokat a betegek is érzékelhetik.(...)
– A koraszülöttek halála miatt össztűz alá került Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház problémáiról is tudtak?
– A kórház azonnal jelezte a hatóságnak és a fenntartónak is a halmozott haláleseteket, és a szakmai előírásoknak megfelelően meghozta a legfontosabb intézkedéseket. Az Országos Epidemiológiai Központ, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal és a mi munkatársaink folyamatos kapcsolatban állnak egymással és a kórházzal, és vizsgálják a körülményeket. A jövőben is minden segítséget megadunk a kórháznak. Őszintén együtt érzünk az érintett családokkal.
– Ha már előbb a felhalmozott adósságot említette, sok kórházban tarthatatlanná vált a helyzet az eladósodás miatt. Velkey György, a Kórházszövetség elnöke a napokban azt mondta, nyár végére, ősz elejére kritikus helyzet állhat elő.
– Tény, hogy az adósságállomány hónapról hónapra nő, éppen ezért az intézményvezetőkkel együtt folyamatosan tárgyalunk a Nemzetgazdasági Minisztériummal, s már készen van egy ütemterv arra vonatkozóan, hogy melyik intézménynél milyen típusú beavatkozásokra van szükség, és jövőre hogyan kellene módosítanunk a finanszírozáson.
– Addig is, mit kezdenek a beszállítókkal? Ők a közelmúltban az államtitkárságnál is jártak, hogy jelezzék, egyes cégek hamarosan csődbe mennek, mert a kórházak nem fizetnek.
– Damoklesz kardja mindig ott lógott az egészségügy „feje” felett, ugyanakkor az ágazat szereplői minden körülmények között figyelembe veszik, hogy itt a folyamat végén betegek vannak, akiket el kell látni. Ennek az elkötelezettségnek is köszönhető, hogy a betegellátás még mindig zökkenőmentesen folyik. Az egyébként, hogy közös fenntartás van, sokat segít, például a közös gyógyszer-, gáz- és villanyközbeszerzésekkel évi több milliárdot spórolunk. Megemlíteném, hogy a kormány a kasszaseprés során minden év végén forráshoz juttatta az intézményeket, ami szintén nagy segítség, de a végleges megoldáshoz szükség lesz egy átfogóbb változtatásra is.(...)
A teljes interjút a Magyar Nemzet szerdai számában olvashatja.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!