Választás 2014: hatalmas csata lesz Budapestért

Budapesten is vezet a Fidesz–KDNP, de egy ellenzéki összefogás népszerűbb lenne a kormánypártoknál a júliusi adatok szerint.

Az elmúlt napokban több közvélemény-kutatás is napvilágot látott, amelyek egyértelműen azt mutatták, hogy augusztus elején sem történt változás a hazai politikai erőviszonyokban. A Nézőpont Intézet felmérése szerint egy most vasárnapi választáson a szavazásra jogosultak 32 százaléka voksolna a kormánypártokra.

A közvélemény-kutató adatai alapján a Fidesz–KDNP jelenleg 1,8 millió voksot szerezne, összesen 2,5 millióan szimpatizálnak vele. Egy most vasárnapi választáson a jogosultak 60 százaléka venne részt, a Fidesz–KDNP 38, az MSZP 12, a Jobbik 10, az Együtt–PM 8, az LMP pedig 5 százalékot szerezne. A DK egyszázalékos eredményével nem jutna be a parlamentbe. A Nézőpont adatai szerint az aktív szavazók 26 százaléka bizonytalan.

Az Ipsos szerint a biztos pártválasztók között a Fidesznek 49, az MSZP-nek 26 százaléka van, az aktív szavazói kör 12 százaléka jobbikos, 6 százaléka az Együtt–PM támogatója, az LMP 3, a DK pedig 2 százalékot kapna. Elemzésük szerint ugyanakkor a pártkötődésüket nyilvánosan – rendre vagy időnként – eltitkolók többségének van preferenciája, és a felmérés során el is mondja. Az említett, 31 százaléknyi rejtőzködőn belül 8 százalék Fidesz-szavazó, 7 százalék MSZP-s, 3 százalék a Jobbikkal, 1-1 az Együtt–PM-mel, az LMP-vel és a DK-val szimpatizál.Az adatok egyértelműen mutatják, hogy még egy széles körű ellenzéki összefogás esetén is a jelenlegi kormánypártok diadalmaskodnának, ráadásul arról a szempontról sem szabad elfelejtkezni, hogy az ellenzéki szavazatokat nem lehet csupán összeadni, mivel a táborok között komoly nézeteltérések is vannak. Mindezekkel egy időben látott napvilágot az MSZP-hez szorosan kötődő Republikon Intézet felmérése a budapesti párttámogatottsági adatokról.

A Republikon február–márciusban még azt mérte, hogy az esetleges MSZP–Együtt–DK összefogás jelöltjei a fővárosban 50 százalékot érnének el, a Fidesz 34, a Jobbik 12, az LMP 4 százalékon állt. Az év elején tehát elég erős baloldali fölény volt megfigyelhető Budapesten, ami egyáltalán nem meglepő, mivel az MSZP 1994–2006 között az összes országgyűlési választást megnyerte a fővárosban. Júliusra, ha nem is nagy mértékben, az erőviszonyok átalakultak, és a kormánypártok pozíciója erősödött.

Múlt hónapban Budapesten a biztos szavazók körében a Fidesz–KDNP 39, az MSZP 28, az Együtt–PM 11, a Jobbik 10, az LMP 6, a DK pedig 4 százalékon állt. Ha mechanikusan összeadjuk a táborok méretét, akkor az esetleges MSZP–Együtt–DK-koalíció 43 százalékon áll, ami 4 százalékkal több, mint a kormánypárti szavazók aránya. A jövő évi voksolás egyik nagy kérdése, hogy például a fővárosi Jobbik- és LMP-szavazók körében mekkora lesz az átszavazási hajlandóság, mivel az ő viselkedésük még alapvetően rajzolhatja át az erőviszonyokat.

Hét éve vezeti folyamatosan a közvélemény-kutatásokat a Fidesz–KDNP, ráadásul júliusban még növelte is az előnyét legfőbb riválisával szemben. Tény az is, hogy a rendszerváltás óta egyetlen kormánypárt sem állt ilyen kedvező pozícióban, de dőreség lenne a Fidesz részéről, ha elhinné, hogy már megnyerte a választásokat.

Még egy ellenzéki összefogás esetén is több mint a mandátumok kétharmadát szerezné meg a Fidesz–KDNP a júliusi összevont közvélemény-kutatási eredmények alapján. Természetesen a Karácsony Gergely szakadár LMP-s képviselő által készített modellt nem kell szentírásnak venni, de az erőviszonyok feltérképezése szempontjából hasznos lehet.