Múlt hónapban Budapesten a biztos szavazók körében a Fidesz–KDNP 39, az MSZP 28, az Együtt–PM 11, a Jobbik 10, az LMP 6, a DK pedig 4 százalékon állt. Ha mechanikusan összeadjuk a táborok méretét, akkor az esetleges MSZP–Együtt–DK-koalíció 43 százalékon áll, ami 4 százalékkal több, mint a kormánypárti szavazók aránya. A jövő évi voksolás egyik nagy kérdése, hogy például a fővárosi Jobbik- és LMP-szavazók körében mekkora lesz az átszavazási hajlandóság, mivel az ő viselkedésük még alapvetően rajzolhatja át az erőviszonyokat.
Hét éve vezeti folyamatosan a közvélemény-kutatásokat a Fidesz–KDNP, ráadásul júliusban még növelte is az előnyét legfőbb riválisával szemben. Tény az is, hogy a rendszerváltás óta egyetlen kormánypárt sem állt ilyen kedvező pozícióban, de dőreség lenne a Fidesz részéről, ha elhinné, hogy már megnyerte a választásokat.
Még egy ellenzéki összefogás esetén is több mint a mandátumok kétharmadát szerezné meg a Fidesz–KDNP a júliusi összevont közvélemény-kutatási eredmények alapján. Természetesen a Karácsony Gergely szakadár LMP-s képviselő által készített modellt nem kell szentírásnak venni, de az erőviszonyok feltérképezése szempontjából hasznos lehet.
