A jegybank alá tartozik a PSZÁF

A gazdasági stabilitási törvény módosítása mellett az MNB és a PSZÁF összevonását is keresztülvezette a teljes jogrendszeren az Országgyűlés a hétfői határozathozatalai során.

WA
2013. 09. 23. 19:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Módosította az Országgyűlés a gazdasági stabilitásról szóló törvényt az alaptörvény ötödik módosításával összefüggésben.

A 249 igen, 90 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett elfogadott új sarkalatos törvény értelmében amíg az államadósság a bruttó hazai termék felét meghaladja, az államot terhelő jelentős közvetlen kiadási kötelezettség fellépése esetén a kormány felhatalmazást kap különféle intézkedések megtételére. Az egyszerű többséget igénylő részeket 247 igennel, 91 nemmel és 1 tartózkodással fogadták el a képviselők.

Martonyi János külügyminiszter június 7-én jelentette be, hogy – az Európai Bizottság által korábban megfogalmazott kifogások figyelembe vételével – kikerül az alaptörvényből az passzus, amely szerint ha az államnak váratlan fizetési kötelezettsége támad az Alkotmánybíróság, az Európai Bíróság vagy más nemzetközi bíróság döntése miatt, adót vethet ki ennek finanszírozására.

A képviselők elfogadták azt a kormányzati törvényjavaslatot is, amely minden törvényben a jegybankra ruházta az október 1-jétől az MNB alá tartozó és így önálló intézményként megszűnő PSZÁF jogköreit. A kabinet előterjesztésére 249 képviselő szavazott igennel, míg 80 ellenzéki képviselő nemmel voksolt, további nyolc pedig tartózkodott.

Az Országgyűlés döntött a villamosenergiáról és földgázellátásról szóló törvények európai uniós jogharmonizációt szolgáló módosításairól is. A változtatást 276 képviselő támogatta 53 ellenzéki nem ellenében és egy tartózkodás mellett.

A parlament bizottsági tagcserékről is döntött, részben az LMP ősszel újjáalakuló frakciója nyomán többtucatnyi képviselő cserélt helyet a különböző országgyűlési testületekben.

A Ház határozathozatalai végén – az MSZP ezzel ellentétes kezdeményezése ellenére – helybenhagyta azt az alkotmányügyi bizottsági állásfoglalást, amely igazat adott Jakab Istvánnak, az Országgyűlés fideszes alelnökének, aki júliusban egy részletes vitában elvette a szót a szocialista Bárándy Gergelytől.

A kérdésben hosszas vita alakult ki a kormányoldal és az ellenzék között. Cser-Palkovics András (Fidesz) felszólalásában amellett érvelt, hogy az ülést vezető frakciótársa az országgyűlési törvénynek megfelelően vette el a szót Bárándy Gergelytől, aki felszólalásában eltért a tárgytól. Ezzel szemben a szocialista politikus és Schiffer András, az LMP frakcióvezetője azért bírálta a kormányoldalhoz tartozó ülésvezetést, mert szerintük a mögöttük álló többséget felhasználva szubjektív döntésekkel nehezítik az ellenzéki felszólalásokat.

A határozathozatalok után a nemzetközi szerződések ratifikálásáról, majd a zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépésről szóló tárgyalással folytatta ülését a parlament. A fideszes Nagy István ismertette azt a javaslatát, amelynek célja az úgynevezett mezőgazdasági zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépés. A javaslat azt szeretné elérni, hogy könnyebb legyen feltárni és semmisnek nyilvánítani az ilyen megállapodásokat. Lehetőség lenne továbbá arra is, hogy a zsebszerződéssel eladott termőföldek tulajdonjoga adott esetben az államhoz kerüljön.

A zsebszerződések – azaz a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek – elleni fellépés részben már megtörtént az idén július 1-jén hatályba lépett új büntető törvénykönyv (Btk.) elfogadásával, az ilyen megállapodások feltárását, valamint semmisségük megállapítását könnyítő eljárásjogi rendelkezések azonban eddig hiányoztak – írta javaslata indoklásában a kormánypárti politikus. Nagy István ezért indítványában egyebek mellett rögzítené, hogy a zsebszerződések semmisségéből eredő követelések bírósági úton nem érvényesíthetőek. Javaslata szerint az ügyész bejelentésre vizsgálatot indítana, ha a bejelentés nyomán alappal feltételezhető, hogy egy jogügylettel ki akarják játszani a föld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezéseket.

A vitában Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár biztosította támogatásáról az előterjesztőt a kormány nevében.

Gőgös Zoltán, az MSZP képviselője emlékeztetett, pártja korábban támogatta a javaslat általános vitára bocsátását, és az indítvány lényegi elemeivel továbbra is egyetért.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.