A jegybank alá tartozik a PSZÁF

A gazdasági stabilitási törvény módosítása mellett az MNB és a PSZÁF összevonását is keresztülvezette a teljes jogrendszeren az Országgyűlés a hétfői határozathozatalai során.

Módosította az Országgyűlés a gazdasági stabilitásról szóló törvényt az alaptörvény ötödik módosításával összefüggésben.

A 249 igen, 90 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett elfogadott új sarkalatos törvény értelmében amíg az államadósság a bruttó hazai termék felét meghaladja, az államot terhelő jelentős közvetlen kiadási kötelezettség fellépése esetén a kormány felhatalmazást kap különféle intézkedések megtételére. Az egyszerű többséget igénylő részeket 247 igennel, 91 nemmel és 1 tartózkodással fogadták el a képviselők.

Martonyi János külügyminiszter június 7-én jelentette be, hogy – az Európai Bizottság által korábban megfogalmazott kifogások figyelembe vételével – kikerül az alaptörvényből az passzus, amely szerint ha az államnak váratlan fizetési kötelezettsége támad az Alkotmánybíróság, az Európai Bíróság vagy más nemzetközi bíróság döntése miatt, adót vethet ki ennek finanszírozására.

A képviselők elfogadták azt a kormányzati törvényjavaslatot is, amely minden törvényben a jegybankra ruházta az október 1-jétől az MNB alá tartozó és így önálló intézményként megszűnő PSZÁF jogköreit. A kabinet előterjesztésére 249 képviselő szavazott igennel, míg 80 ellenzéki képviselő nemmel voksolt, további nyolc pedig tartózkodott.

Az Országgyűlés döntött a villamosenergiáról és földgázellátásról szóló törvények európai uniós jogharmonizációt szolgáló módosításairól is. A változtatást 276 képviselő támogatta 53 ellenzéki nem ellenében és egy tartózkodás mellett.

A parlament bizottsági tagcserékről is döntött, részben az LMP ősszel újjáalakuló frakciója nyomán többtucatnyi képviselő cserélt helyet a különböző országgyűlési testületekben.

A Ház határozathozatalai végén – az MSZP ezzel ellentétes kezdeményezése ellenére – helybenhagyta azt az alkotmányügyi bizottsági állásfoglalást, amely igazat adott Jakab Istvánnak, az Országgyűlés fideszes alelnökének, aki júliusban egy részletes vitában elvette a szót a szocialista Bárándy Gergelytől.

A kérdésben hosszas vita alakult ki a kormányoldal és az ellenzék között. Cser-Palkovics András (Fidesz) felszólalásában amellett érvelt, hogy az ülést vezető frakciótársa az országgyűlési törvénynek megfelelően vette el a szót Bárándy Gergelytől, aki felszólalásában eltért a tárgytól. Ezzel szemben a szocialista politikus és Schiffer András, az LMP frakcióvezetője azért bírálta a kormányoldalhoz tartozó ülésvezetést, mert szerintük a mögöttük álló többséget felhasználva szubjektív döntésekkel nehezítik az ellenzéki felszólalásokat.

A határozathozatalok után a nemzetközi szerződések ratifikálásáról, majd a zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépésről szóló tárgyalással folytatta ülését a parlament. A fideszes Nagy István ismertette azt a javaslatát, amelynek célja az úgynevezett mezőgazdasági zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépés. A javaslat azt szeretné elérni, hogy könnyebb legyen feltárni és semmisnek nyilvánítani az ilyen megállapodásokat. Lehetőség lenne továbbá arra is, hogy a zsebszerződéssel eladott termőföldek tulajdonjoga adott esetben az államhoz kerüljön.

A zsebszerződések – azaz a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek – elleni fellépés részben már megtörtént az idén július 1-jén hatályba lépett új büntető törvénykönyv (Btk.) elfogadásával, az ilyen megállapodások feltárását, valamint semmisségük megállapítását könnyítő eljárásjogi rendelkezések azonban eddig hiányoztak – írta javaslata indoklásában a kormánypárti politikus. Nagy István ezért indítványában egyebek mellett rögzítené, hogy a zsebszerződések semmisségéből eredő követelések bírósági úton nem érvényesíthetőek. Javaslata szerint az ügyész bejelentésre vizsgálatot indítana, ha a bejelentés nyomán alappal feltételezhető, hogy egy jogügylettel ki akarják játszani a föld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezéseket.

A vitában Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár biztosította támogatásáról az előterjesztőt a kormány nevében.

Gőgös Zoltán, az MSZP képviselője emlékeztetett, pártja korábban támogatta a javaslat általános vitára bocsátását, és az indítvány lényegi elemeivel továbbra is egyetért.