Martonyi kifejtette: az Európai Bizottság kifogásolta, hogy külön hivatkoznak az európai és más nemzetközi bíróságokra, ezért törlik a vonatkozó részt. Ehelyett a gazdasági stabilizációról szóló törvénybe iktatnak be egy olyan rendelkezést, amelynek értelmében ha váratlan pénzügyi kötelezettsége támad az államnak, amire a költségvetés nem nyújt fedezetet, hozzájárulást szab ki – mondta. A tárcavezető szerint ez „kielégítő megoldás”, mert kiesik a hivatkozás a bíróságokra.
Kikerül az alaptörvényből a bíróságok közötti ügyáthelyezés lehetősége, más megoldást kell találni a bíróságok aránytalan terhelésének kezelésére – tette hozzá. A diplomácia vezetője közölte: az ügyek áthelyezésének intézményét „kiveszi a rendszerből a kormány”, törlik az alaptörvényből az erre vonatkozó részt. Bár egyes ügyek elhúzódása elfogadhatatlan, megfelelő szervezeti és szerkezeti átrendezéssel igyekszik megoldani a kabinet a helyzetet – fejtette ki. Mint mondta, erre az Európai Bizottság korábbi kifogásai miatt tesznek javaslatot.
Nem veszik ki a korlátozások alól az európai parlamenti választási kampányokat, ezek szabályozása hasonló marad a magyar parlamenti választásokéhoz – hangsúlyozta a külügyminiszter. Martonyi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, az ügyben az Európai Bizottság érdeklődött, miközben az uniós végrehajtó testület „nyilvánosan és egyértelműen” azt az álláspontot foglalta el, hogy ez a kérdés nem tartozik az Európai Unió hatáskörébe, a tagállamok az ezzel kapcsolatos döntéseiket szabadon hozzák meg. Az ügyben marad az alaptörvény rendelkezése, mert nem lenne értelme a magyar és EP-választási kampányok eltérő kezelésének – mondta.
Mint arról június 6-án beszámoltunk, az Európai Parlament által kezdeményezett, az alapvető jogok magyarországi helyzetéről készített jelentéstervezetben nincs szó arról, hogy meg kellene vonni Magyarország szavazati jogát az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke alapján. Politikai megrendelésre dolgozhatott az Európai Parlament szabadságjogi bizottságának jelentéstevője, a portugál Rui Tavares – állítja a Civil Összefogás Fórum vezetője.
„A Tavares-jelentésben ténybeli tévedések is vannak, szemantikai értelemben nem korrekt, tele van hibával” – fogalmazott Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. A kormány szerint tele van tárgyi tévedésekkel, csúsztatásokkal a jogállamiság magyarországi helyzetével foglalkozó jelentéstervezet, amely a portugál zöldpárti politikus neve alatt fut és amelyet az EP illetékes bizottsága elé terjesztettek.
A Külügyminisztérium május elején nyilvánosságra hozta azt a három – belga, francia és norvég – alkotmányjogász által készített elemzést, amely az alaptörvény negyedik módosításának valamennyi pontját alapos vizsgálat alá veszi. Az elemzés egyértelműen megmutatja, hogy az alkotmánymódosítás összhangban van az európai alkotmányossági sztenderdekkel, és jogi szempontból túlzóak voltak azok az állítások, amelyek a demokrácia és a hatalommegosztás végéről beszéltek Magyarországon.
