Svébis Mihály szerint jó lenne elfelejteni azt a mítoszt, hogy létezik magas színvonalú, ingyenes egészségügyi ellátás, mert ezt nem lehet megvalósítani. A Bács-Kiskun Megyei Kórház, egyetemi oktatókórház főigazgató főorvosa előadásában az ágazatban meglévő konfliktusokról szólva azt mondta, azzal, hogy a kórházak költségvetési intézményként állami fenntartásba kerültek, a konszolidáció nem történt meg. Svébis Mihály úgy látja, hogy az elmúlt években a kórházak válságmenedzselése felemésztette az intézmények belső tartalékait.
Az Egészségügy 5 dimenzióban – az önkormányzati egészségügyi napok XVII. konferenciáján a főigazgató kijelentette, a kórházak forráshiányát mindenképpen enyhíteni kell, és egyhavi finanszírozás hiányzik a rendszerből. Nem halasztható tovább az úgynevezett hbcs, azaz az orvosi szempontból csaknem azonos szakmai-technikai ráfordítást igénylő homogén betegségcsoport finanszírozásának felülvizsgálata és az informatikai fejlesztések összehangolása sem, továbbá a fővárosi ellátórendszer infrastrukturális elmaradottságán is változtatni kell. Svébis Mihály elmondta, folytatni kell az egészségügyi dolgozók béremelését és a különböző ösztöndíjprogramokat az ágazatban. Ismét felhívta a figyelmet, hogy ebből a folyamatból nem maradhatnak ki a kórházak napi tevékenységében szervesen részt vevő nem egészségügyi dolgozók sem. Mint fogalmazott, a nyugdíjas korú orvosok továbbfoglalkoztatásának témájához „sokkal körültekintőbben és óvatosabban kellett volna nyúlni”.
Orosz Éva, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egészségpolitikai és egészség-gazdaságtan tanszékének egyetemi tanára előadásában elmondta, hogy a különböző kutatások rávilágítanak a társadalmi szint és az egészségi állapot közötti összefüggésre. Példaként említette, hogy a legjobb gazdasági helyzetben lévő megyékben élő, magas iskolázottságú lakosok és a legrosszabb gazdasági helyzetben lévő megyékben élő alacsony iskolázottságúak között a férfiak halálozásában 13 év a különbség. Mint mondta, az elmúlt évtizedekben az alacsony foglalkoztatás, az instabil gazdasági és pénzügyi politika, az egészségügyi rendszerből történő durva forráskivonás is negatívan befolyásolta az egészségi állapotot.
