Svébis Mihály szerint jó lenne elfelejteni azt a mítoszt, hogy létezik magas színvonalú, ingyenes egészségügyi ellátás, mert ezt nem lehet megvalósítani. A Bács-Kiskun Megyei Kórház, egyetemi oktatókórház főigazgató főorvosa előadásában az ágazatban meglévő konfliktusokról szólva azt mondta, azzal, hogy a kórházak költségvetési intézményként állami fenntartásba kerültek, a konszolidáció nem történt meg. Svébis Mihály úgy látja, hogy az elmúlt években a kórházak válságmenedzselése felemésztette az intézmények belső tartalékait.
Az Egészségügy 5 dimenzióban – az önkormányzati egészségügyi napok XVII. konferenciáján a főigazgató kijelentette, a kórházak forráshiányát mindenképpen enyhíteni kell, és egyhavi finanszírozás hiányzik a rendszerből. Nem halasztható tovább az úgynevezett hbcs, azaz az orvosi szempontból csaknem azonos szakmai-technikai ráfordítást igénylő homogén betegségcsoport finanszírozásának felülvizsgálata és az informatikai fejlesztések összehangolása sem, továbbá a fővárosi ellátórendszer infrastrukturális elmaradottságán is változtatni kell. Svébis Mihály elmondta, folytatni kell az egészségügyi dolgozók béremelését és a különböző ösztöndíjprogramokat az ágazatban. Ismét felhívta a figyelmet, hogy ebből a folyamatból nem maradhatnak ki a kórházak napi tevékenységében szervesen részt vevő nem egészségügyi dolgozók sem. Mint fogalmazott, a nyugdíjas korú orvosok továbbfoglalkoztatásának témájához „sokkal körültekintőbben és óvatosabban kellett volna nyúlni”.
Orosz Éva, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egészségpolitikai és egészség-gazdaságtan tanszékének egyetemi tanára előadásában elmondta, hogy a különböző kutatások rávilágítanak a társadalmi szint és az egészségi állapot közötti összefüggésre. Példaként említette, hogy a legjobb gazdasági helyzetben lévő megyékben élő, magas iskolázottságú lakosok és a legrosszabb gazdasági helyzetben lévő megyékben élő alacsony iskolázottságúak között a férfiak halálozásában 13 év a különbség. Mint mondta, az elmúlt évtizedekben az alacsony foglalkoztatás, az instabil gazdasági és pénzügyi politika, az egészségügyi rendszerből történő durva forráskivonás is negatívan befolyásolta az egészségi állapotot.
Szólt arról is, hogy 2005 és 2008 között Magyarországon reálértékben 11,5 százalékkal csökkentek az egészségügyi közkiadások, míg például Szlovákiában 10 százalékos reálérték-növekedés történt. A válság után minden ország arra törekedett, hogy védje egészségügyi rendszerét, tehát legalább reálértékben ne csökkenjenek a kiadások, Magyarországon azonban 2008 után sem tudta az egészségügyi közkiadások reálértékét növelni.
• A rezidensek háborút hirdettek a hálapénz ellen
• Szócska még nem végzett a tabumentesítéssel
• Perverz motivációs eszközök az egészségügyben?
• Kiskirályok és csicskák az ágazatban
• Egészségügy: csak kiválasztottaknak?
• Ez a rendszer is megbukik egyszer
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke előadásában a háziorvosok helyzetével foglalkozott. Szólt a praxisjogról, illetve arról a dilemmáról, hogy a háziorvosok közfinanszírozott ellátást végeznek vállalkozóként. A köztestületi vezető elégtelennek nevezte a jelenlegi finanszírozást, ami miatt a háziorvosi praxisok veszteségesek. Mint mondta, a tavalyi, alapellátásonként juttatott 70 ezer forint „könyöradomány” és nem béremelés volt, az idei béremelésnek pedig „a hírét sem halljuk”. Nem jó az a rendszer, amelyben jogbizonytalanság van – utalt a praxisjog megvásárlására Éger István. A praxisjogot vásárolni akaró háziorvosnak ne kelljen a magánvagyonával is felelnie, ha állami hitelgaranciával kívánja megvásárolni praxisát, amennyiben közfinanszírozott ellátásban kíván dolgozni – tette hozzá. Továbbá elmondta, a kamara szakértőkkel elkészíttette az alapellátás komplex belső minőségbiztosítási rendszerét, és a következő hetekben eljuttatják minden alapellátó orvosnak. A kamara elnöke úgy véli, ha a praxisok beépítik működésükbe ezt a rendszert, az mindenképpen színvonal-emelkedést fog hozni az alapellátóknak.
