Szólt arról is, hogy 2005 és 2008 között Magyarországon reálértékben 11,5 százalékkal csökkentek az egészségügyi közkiadások, míg például Szlovákiában 10 százalékos reálérték-növekedés történt. A válság után minden ország arra törekedett, hogy védje egészségügyi rendszerét, tehát legalább reálértékben ne csökkenjenek a kiadások, Magyarországon azonban 2008 után sem tudta az egészségügyi közkiadások reálértékét növelni.
• A rezidensek háborút hirdettek a hálapénz ellen
• Szócska még nem végzett a tabumentesítéssel
• Perverz motivációs eszközök az egészségügyben?
• Kiskirályok és csicskák az ágazatban
• Egészségügy: csak kiválasztottaknak?
• Ez a rendszer is megbukik egyszer
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke előadásában a háziorvosok helyzetével foglalkozott. Szólt a praxisjogról, illetve arról a dilemmáról, hogy a háziorvosok közfinanszírozott ellátást végeznek vállalkozóként. A köztestületi vezető elégtelennek nevezte a jelenlegi finanszírozást, ami miatt a háziorvosi praxisok veszteségesek. Mint mondta, a tavalyi, alapellátásonként juttatott 70 ezer forint „könyöradomány” és nem béremelés volt, az idei béremelésnek pedig „a hírét sem halljuk”. Nem jó az a rendszer, amelyben jogbizonytalanság van – utalt a praxisjog megvásárlására Éger István. A praxisjogot vásárolni akaró háziorvosnak ne kelljen a magánvagyonával is felelnie, ha állami hitelgaranciával kívánja megvásárolni praxisát, amennyiben közfinanszírozott ellátásban kíván dolgozni – tette hozzá. Továbbá elmondta, a kamara szakértőkkel elkészíttette az alapellátás komplex belső minőségbiztosítási rendszerét, és a következő hetekben eljuttatják minden alapellátó orvosnak. A kamara elnöke úgy véli, ha a praxisok beépítik működésükbe ezt a rendszert, az mindenképpen színvonal-emelkedést fog hozni az alapellátóknak.
