Holokauszt-emlékhelyet hoznak létre a Józsefvárosi pályaudvaron

Jövő tavaszra a kormány tervei szerint elkészülhet a holokauszt-emlékhely a Józsefvárosi pályaudvaron.

Felhívta a figyelmet arra: oktatási programjuk keretében lehetővé kívánják tenni, hogy a gyerekek belehelyezhessék magukat az emberi sorsokba. Az egykori vasútállomáson rendezik be a Sorsok Háza Európai Oktatási Központ elnevezésű új intézményt, az alagsorban pedig korszerű kiállítási teret nyitnak, amely a legmodernebb eszközökkel közvetíti a tartalmat.

Mint mondta, kiválasztják azokat a történeteket, amelyek azonosulási pontot adnak a fiataloknak, ennek érdekében nemzetközi tanácsadó testületet is felkértek, amely szeptember végén kapcsolódik be a munkába.

Fürjes Balázs elmondta: 17 ezer négyzetméteren zajlik majd az építkezés, egyebek mellett parkot, parkolókat hoznak létre. A régi állomásépület mementóként szolgál majd, a kiállítási komplexum pedig a föld alatt lesz, az épület előtt pedig installációs tornyokat állítanak fel. A kormánybiztos reményét fejezte ki, hogy az év vége felé elkezdhetik az építkezést.

Dávid Ilona, a MÁV elnök-vezérigazgatója megjegyezte: a beruházás anyagi feltételeit biztosítja a kormány. Kitért arra, hogy a csaknem 150 éves épület állaga jelentősen leromlott, s a pályaudvar épületében jelenleg is vannak szolgálati lakások, az ott lakók bérleti jogával és kiköltözésével kapcsolatban pedig méltányos megegyezésre törekednek.

L. Simon László, az Országgyűlés kulturális bizottságának fideszes elnöke arról beszélt, hogy a civil szervezeteknek szánt 1,5 milliárd forint felhasználására október 1. és november 15. között fogadja a testület a pályázatokat, és december 15-éig bírálják el őket. A megítélt összegeket januárban indítják a pályázóknak, a pénz odaítéléséről a végső döntést a Miniszterelnökség hozza meg. Ebből a keretből lehet pályázni tudományos publikációkra, tanulmányok készítésére, illetve a holokauszt művészeti feldolgozására. A civilek és önkormányzatok a helyi kezdeményezésekre, a helyi identitást erősítő ügyekre is pályázhatnak. Ezenkívül ösztöndíjakat is indítanak az összegből diákoknak, és egyéni kezdeményezéseket is várnak – jegyezte meg. Közölte, a pályázat célja, hogy a trauma kapcsán „emlékeztessen a veszteségeinkre és a felelősségünkre”, valamint arra, hogy amit a hazai zsidóság Magyarországon megteremtett, az „a közös kultúránk része”.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke arról beszélt, öröm számukra, hogy a szövetség kezdeményezésére kezdődött el az emlékév tervezése. Úgy fogalmazott: sok katartikus pillanat volt hetven évvel ezelőtt, de az oda vezető folyamatot is be kell mutatni az emlékévben. A történelmi hűséghez az is hozzátartozik, hogy az embermentők pozitív példái csupán kivételes esetek voltak – mutatott rá.

Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök a tanácskozáson felajánlotta a Sztehlo Gáborról, az embermentő evangélikus lelkészről szóló kiállításuk anyagát az emlékévhez.

Az eseményen részt vett Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára, Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, Kovács Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára, Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára és Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete.