Mint mondta, két ügyet kiemelten kezel a kormány az emlékév kapcsán: azt, hogy az ország lehetőleg minél több pontján jöjjenek létre közösségi emlékhelyek, ahol a vészkorszakról szóló tudás fontosságára hívják fel a figyelmet, ebbe a sorba illeszthető a Józsefvárosi pályaudvarra tervezett intézmény is. A másik fontos ügy pedig az, hogy a gyermek áldozatokról kiemelten emlékezzenek meg.
Lázár János közölte: a kormányzat elfogadta a bizottság javaslatát, és a MÁV-ot arra utasította, hogy vegyen részt a pályaudvar projektjének megvalósításában, valamint felkérte Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját, hogy határozza meg a pályaudvaron létesítendő oktatási központ tartalmát, s ennek érdekében hozzon létre hazai és külföldi történészekből álló kutatócsoportot.
A kabinet Fürjes Balázs kormánybiztost azzal bízta meg, hogy 2014 tavaszára készüljön el a józsefvárosi emlékhely, amelynek megvalósításához a kormány ötmilliárd forintot rendelt, így a források teljes mértékben rendelkezésre állnak – ismertette az államtitkár.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy ezen az összegen felül a hazai civil szervezeteknek, a zsidó közélet szervezeteinek és az oktatási intézményeknek 1,5 milliárd forintos alapot hoztak létre, hogy az emlékezést helyi szinten is lehetővé tegyék. Úgy fogalmazott: szeretnék, ha az emlékezést minden egyes oktatási intézetben elő tudnák segíteni.
Lázár János hangsúlyozta, az oktatási központnak európai szinten is vezető intézménnyé kell válnia, és a külföldi fiataloknak is meg kell mutatnia a magyar történelem holokauszthoz fűződő pillanatait. Jelezte, hogy a UNESCO a magyar tematikus év fővédnökségét minden bizonnyal elvállalja.
Véleménye szerint a holokauszt emlékével szemben egyaránt veszélyes lehet a feledés és a relativizálás, ez ellen szeretnének fellépni a tematikus évben. Ezért kerestek egy „abszolút pontot”, amelyet a meggyilkolt gyermekek sorsában találták meg.
Schmidt Mária elmondta: szándékuk, hogy elsősorban a fiataloknak szóljon ez a kiállítás, amelynek világossá kell tennie, hogy mit jelent, amikor valakit megkülönböztetnek, megaláznak, és végül elveszik az életét. A kiállításon emberközeli példákat akarnak hozni, és az embermentőkre is emlékezni szeretnének.
Felhívta a figyelmet arra: oktatási programjuk keretében lehetővé kívánják tenni, hogy a gyerekek belehelyezhessék magukat az emberi sorsokba. Az egykori vasútállomáson rendezik be a Sorsok Háza Európai Oktatási Központ elnevezésű új intézményt, az alagsorban pedig korszerű kiállítási teret nyitnak, amely a legmodernebb eszközökkel közvetíti a tartalmat.
Mint mondta, kiválasztják azokat a történeteket, amelyek azonosulási pontot adnak a fiataloknak, ennek érdekében nemzetközi tanácsadó testületet is felkértek, amely szeptember végén kapcsolódik be a munkába.
Fürjes Balázs elmondta: 17 ezer négyzetméteren zajlik majd az építkezés, egyebek mellett parkot, parkolókat hoznak létre. A régi állomásépület mementóként szolgál majd, a kiállítási komplexum pedig a föld alatt lesz, az épület előtt pedig installációs tornyokat állítanak fel. A kormánybiztos reményét fejezte ki, hogy az év vége felé elkezdhetik az építkezést.
Dávid Ilona, a MÁV elnök-vezérigazgatója megjegyezte: a beruházás anyagi feltételeit biztosítja a kormány. Kitért arra, hogy a csaknem 150 éves épület állaga jelentősen leromlott, s a pályaudvar épületében jelenleg is vannak szolgálati lakások, az ott lakók bérleti jogával és kiköltözésével kapcsolatban pedig méltányos megegyezésre törekednek.
L. Simon László, az Országgyűlés kulturális bizottságának fideszes elnöke arról beszélt, hogy a civil szervezeteknek szánt 1,5 milliárd forint felhasználására október 1. és november 15. között fogadja a testület a pályázatokat, és december 15-éig bírálják el őket. A megítélt összegeket januárban indítják a pályázóknak, a pénz odaítéléséről a végső döntést a Miniszterelnökség hozza meg. Ebből a keretből lehet pályázni tudományos publikációkra, tanulmányok készítésére, illetve a holokauszt művészeti feldolgozására. A civilek és önkormányzatok a helyi kezdeményezésekre, a helyi identitást erősítő ügyekre is pályázhatnak. Ezenkívül ösztöndíjakat is indítanak az összegből diákoknak, és egyéni kezdeményezéseket is várnak – jegyezte meg. Közölte, a pályázat célja, hogy a trauma kapcsán „emlékeztessen a veszteségeinkre és a felelősségünkre”, valamint arra, hogy amit a hazai zsidóság Magyarországon megteremtett, az „a közös kultúránk része”.
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke arról beszélt, öröm számukra, hogy a szövetség kezdeményezésére kezdődött el az emlékév tervezése. Úgy fogalmazott: sok katartikus pillanat volt hetven évvel ezelőtt, de az oda vezető folyamatot is be kell mutatni az emlékévben. A történelmi hűséghez az is hozzátartozik, hogy az embermentők pozitív példái csupán kivételes esetek voltak – mutatott rá.
Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök a tanácskozáson felajánlotta a Sztehlo Gáborról, az embermentő evangélikus lelkészről szóló kiállításuk anyagát az emlékévhez.
Az eseményen részt vett Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára, Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, Kovács Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára, Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára és Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete.
