Orbán: 532 milliárdot adna az ellenzék a bankoknak

Magyarország működik, erősebb, mint volt, és jobban teljesít, mint korábban, míg az ellenzék brutális megszorításra készül – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz XXV. kongresszusán.

A pártelnök hozzátette: a kormány egységes, a parlamenti kétharmad sértetlen, hazánk ma már elég erős ahhoz, hogy a győzelem esélyével bocsátkozzon egy ilyen nehéz hazai és nemzetköz küzdelembe. „Magyarország nem hagyja magát, nem vagyunk és nem leszünk Európa szolgái – szögezte le. – Nem vagyunk és nem leszünk sem a bankok, sem a nagyvállalatok szolgái, mi magyarok a magunk urai vagyunk, és nem akarjuk, hogy mások mondják meg nekünk, miként seperjünk a saját házunk táján.”

Orbán rögzítette, meg fogják védeni Magyarország gazdasági függetlenségét és a méltányos közteherviselés érdekében tett legújabb lépést, a rezsicsökkentést is. A jövő évi választás előtti munka elvégzésére buzdította a Fidesz XXV. kongresszusának résztvevőit. Minden voksra szükség van, és az összes begyűjthető szavazatot be is kell gyűjteni – mondta a tanácskozást záró beszédében a kormányfő, felhívva a résztvevők figyelmét, hogy ehhez mindenkinek minden munkát el kell végeznie a maga területén, nem lehet kiengedni, lazítani, lustálkodni. „Győzni fogunk, de csak úgy [ ], ha fel tudunk nőni a feladathoz” – hangsúlyozta.

Szavait azzal zárta, hogy Magyarországnak már csak egy csatát, a gazdasági függetlenség csatáját kell megnyernie. „Aki nem végzi el tisztességesen a munkát, nem ad bele mindent és nem teszi meg azt, amit a helyzet megkövetel, az jön nekem 25 évvel” – mondta a politikában eltöltött éveire utalva.

A Fidesz tisztújító kongresszusán Varga Mihály alelnök helyét Lázár János foglalja el. Az 1284 küldöttből 1241-en vettek részt a párt elnökének újraválasztásában, és az 1241 szavazatból 1240-nel, vagyis egy szavazat híján választották újra Orbán Viktort.

A Millenáris épületében háromezer résztvevővel kezdődött meg a Fidesz tisztújító kongresszusa. A kongresszus Tarlós István főpolgármester beszédével indult, majd a kongresszuson felszólaló Kövér László tisztázta, hogy a következő választás sokkal inkább szól az ország jövőjéről, mint eddig bármikor. A Fidesz választmányi elnöke azt mondta, ha meg tudják tartani az emberek bizalmát a következő négy évre, akkor végleg lezárhatnak egy korszakot Magyarország történetében, végleg maguk mögött tudhatják a hosszúra nyúlt 20. századot.

Rogán Antal a beszédében arra helyezte a hangsúlyt, hogy az Európai Unió bürokratáiból, valamint a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank tisztségviselőiből álló trojka ma már nem szólhat bele a magyar családok életébe. A Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerint ma Magyarországnak olyan kormánya van, amely kiszélesítette a közteherviselést, bevonva a multinacionális cégeket és a bankokat, és nem hajolt meg „szolgai módon” az említett trojkának, mint a Bajnai-kabinet.

Szájer József arról beszélt, hogy a mai magyarok génjeibe van programozva a kihívások iránti lelkesedés. A Fidesz európai parlamenti képviselője szerint Magyarország nem azért lépett be az Európai Unióba, hogy értelmetlen központi utasításokat hajtson végre, hanem egyenrangú félként bele akar szólni a közösség ügyeibe. A politikus bírálta a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Unió és az Európai Központi Bank „senki által meg nem választott” hármasát, amely szerinte alkalmatlan recepteket kínál a válság kezelésére: az „úgynevezett szakértők [ ] kreativitást nélkülöző géphangként egyetlen választható lehetőséget közvetítenek”, miközben Európa egyre több országa a magyar példát követi.

Pokorni Zoltán Fidesz-alelnök szerint pártja története legnehezebb kihívása előtt áll: kormányról kell nyernie, ami eddig még nem sikerült neki. Azt mondta: a feladat az, hogy Magyarország legrejtélyesebb választói közönségét, a bizonytalanokat megnyerjék, akik esetében nem igazán tudni, mi az az impulzus, amely tömbbé szervezi őket. 2002-ben a „23 millió román” rémképe lehetett ez az impulzus, amely összezárta a bizonytalanokat, 2006-ban pedig „mi magunk is húztunk a fejünkre parazsat, szinglihordákat emlegettünk” – jelentette ki.

A kongresszuson Varga Mihály elköszönt a Fidesz-alelnökségtől. A nemzetgazdasági miniszter szerint a magyarok összefogását vezetni csak a Fidesz képes, és rajtuk múlik, hogy Magyarország milyen teljesítményt nyújt az elkövetkező húsz évben. „Rajtam nem fog múlni” – jelentette ki a tárcavezető, akit a küldöttek hosszan megtapsoltak.

Balog Zoltán beszédében azt hangsúlyozta: a szociális és a gazdasági intézkedések egy tőről fakadnak, s az elmúlt három év legnagyobb eredményének tartja, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) feloldott olyan ellentéteket, amelyekkel korábban sokan megpróbáltak egymás ellen kijátszani területeket. A tárcavezető szavai szerint a gazdasági fogalmakból értő magyaroknak is el kell jutni a szívéig, hogy ne csak élvezzék a különböző intézkedések hatását, hanem megértsék azok üzenetét, eljusson a szívükig is.

Balog áttekintette az oktatási változásokat, köztük a mindennapos testnevelést, kötelező a hit- és erkölcstant, valamint a hallgatói szerződéseket. Kijelentette: 2014. január 1-jétől nem lesz Magyarországon olyan nulla és 12 éves kor közötti gyermek, aki nevelőintézetbe kerül, mert a családja alkalmatlan a nevelésére. Mindenkit családhoz fognak juttatni, s 2017-ben kimenő rendszerben elérik ezt a célt – tette hozzá.

Hende Csaba honvédelmi miniszter a tanácskozáson arról számolt be: a tárcánál „volt mit takarítani” a kormányváltás után, több mint 100 bűncselekmény miatt tettek feljelentést. Vadai Ágnes volt államtitkár honlapjának ügyére utalva azt mondta, még most is „dőlnek ki csontvázak a szekrényből”.

A miniszter a kiképzés megújítását, az első katonai középiskola elindítását és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megalapítását sorolta a legfontosabb újítások közé. Kiemelte az önkéntes tartalékos rendszer újraszervezését is, megjegyezve, hogy több mint 1400 érintett jól teljesített az idei rekordméretű dunai árvíznél, ahol a szervek precíz összhangban dolgoztak több tízezer önkéntessel.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a földmoratórium meghosszabbítását és zsebszerződések elleni lépéseket ismertette. Az új földtörvény kapcsán azt mondta: visszaverték a támadásokat és megvédték a helyben lakó magyar gazdákat a kül- és belföldi spekulánsoktól. Azt mondta: a jogszabály „atombiztos” védelmet nyújt a hazai, helyben élő gazdáknak. A tárcavezető kitért arra, hogy folytatják a föld védelme érdekében megkezdett törvényhozást. Mint fogalmazott, a haza föld nélkül nem létezhet.