A rezsicsökkentésről elmondta, hogy a baloldal korábban a lakosságra terhelte az energiacégek garantált nyereségét. Rögtön a kormányváltás után megkezdődött a rezsicsökkentés az energiaárak befagyasztásával, „ezt folytatni kell”. Idén ősszel újabb 11,1 százalékos csökkentés következik, így egy év alatt megvalósul a 20 százalékos áresés – tette hozzá. Külön felhívta a figyelmet arra, hogy a cégek felügyelőbizottságaiban kiosztott osztalékok mértéke az első rezsicsökkentést követően sem csökkent.
„Soha nem lehet azt gondolni, hogy a meccs lefutott, a kilátásaink nem rosszak, az emberek érzik, hogy a jobboldali politika róluk szól.” A választások tétje Magyarország és a magyar emberek jövője – zárta felszólalását Varga.
Rogán beszédében rámutatott arra, hogy a hazai közműcégek privatizációja a szocialista kormányok idején zajlott le. Külön kiemelte, hogy az első Orbán-kormány alatt a gázáremelések mértéke az infláció alatt volt, majd 2003-at követően az áremelések mértéke elszakadt az inflációtól, és csak 2010-et követően állt le az árak folyamatos növekedése. A Fidesz frakcióvezetője felhívta a figyelmet arra, hogy Európában a magyar családok fizették jövedelmük arányában a legtöbb rezsit.
1995–2011 között a közműszolgáltatók 1040 milliárd forintnyi profitot értek el és vittek ki az országból, s ebben nem szerepel az infláció mértéke – mutatott rá Rogán. A rezsicsökkentés hatására a földgáz köbméterenkénti ára 151 forintról 121 forintra csökken november 1-jétől. A csökkentések hatására a 2008. júliusi szintre esnek vissza a lakossági árak a földgáz, míg az áram esetében a 2007. februári szintre – tette hozzá.
A politikus elmondta, hogy egy kétkeresős család 70-80, míg egy párban élő család esetében 40-50 ezer forintos megtakarítást jelentett a rezsicsökkentés 2013-ban. Rogán arról is szólt, hogy jelentősen csökkent a családok díjhátraléka, így a cégeknek is megéri a rezsicsökkentés.
