Homonnai Zsolt ügyész kérdéseire válaszolva Becker László elmondta: 2006 decemberétől 2011 márciusáig a főpolgármesteri hivatal főmérnökeként végezte az önkormányzati nagyberuházások – köztük is kiemelten a 4-es metró projektjének – vezetési koordinációját. Hozzátette, hogy a „hangzatos” metróbiztos elnevezés csupán egy részét jelenítette meg tevékenységének, s nem volt utasítási, csak javaslattételi jogköre.
Elmondta, a beruházás és annak projektszervezete, a DBR Metró Kft. átvilágításához saját maga javasolta külső tanácsadóként az AAM Zrt. bevonását, amelyről előzőleg a közlekedési tárcánál dolgozva kedvező tapasztalatokat szerzett. Hozzátette, hogy mindezt Antal Attilával, a projekt végrehajtásáért felelős BKV akkori vezérigazgatójával is egyeztette.
Az ügyész felvetésére reagálva kitért arra is: nem emlékszik, hogy az AAM Zrt. helyett felmerült volna más, hasonló profilú cég szerződtetése. A beruházáshoz nem kötődő segítőre szerinte azért volt szükség, mert az kívülről, elfogulatlanul látott rá a problémákra.
Az együttműködés idején az AAM Zrt. „fogta a DBR Metró kezét és igen komoly információs háttérbázisként működött” – közölte a tanú.
Kifejtette: a vizsgálat rávilágított arra, hogy a 8-12 embert foglalkoztató DBR Metró szakmailag és létszám tekintetében is „alulméretezett”, ezért nem volt alkalmas feladatai ellátására. A gondok orvoslására többek között „nagyon határozottan” javasolták egy uniós gyakorlat szerinti projektirányító bizottság létrehozását, amely az életre hívását követően hasznosan és hatékonyan működött – tette hozzá az egykori metróbiztos.
Homonnai Zsolt ügyész emlékeztetett: a külső tanácsadó cég egyik dokumentumában az áll, hogy Hagyó Miklós hajdani főpolgármester-helyettes nevezte ki a metróbiztost. Becker László kiemelte: elírás történt, s ezt neki kellett volna észrevennie annak idején, az anyag átolvasásakor.
Az elsőrendű vádlott védője észrevételében ugyancsak egy több tízezer oldalnyi dokumentummennyiségben óhatatlanul előforduló, nyilvánvaló tévedésként beszélt az említett mondatról. Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró felvetésére, amely szerint ez az állítás több dokumentumban is megtalálható, az ügyvéd azzal érvelt, ez az anyagok szerkesztéséből adódhatott, így nem lehet ebből messzemenő következtetéseket levonni.
Antal Attila harmadrendű vádlott ugyancsak észrevételben erősítette meg a tanú által elmondottakat, hangsúlyozva: miután átvette a BKV irányítását, a külső tanácsadó cég felkérésével megoldást szeretett volna találni a projektszervezet alkalmatlansága miatti, minden érintett számára egyértelműen látható problémára, hogy a „politikai döntéshozók tisztában legyenek, mivel állnak szemben”.
Közölte: sajnálja, hogy az akkor elkezdett munka sem minőségét, sem intenzitását tekintve nem folytatódott, és a mai napig nem tudni pontosan, mikor ér véget és mennyibe fog kerülni a metróépítés.
A vádirat szerint a BKV számára „szükségtelen szolgáltatásokra” kötött szerződések alapján az AAM-nek – a megállapodás Balogh Zsolt negyedrendű vádlott, megbízott vezérigazgató általi, 2008. április 22-én történt felmondásig – 133,5 millió forintot fizettek ki.
A főügyészség szerint a Hagyó Miklós vezetésével működő bűnszervezet 2008 augusztusáig megközelítőleg 1,5 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak.
A bizonyítási eljárás november 12-én egy korábbi tanú újbóli meghallgatásával folytatódik.
