Mindössze egy kétes hírű „koronatanú” vallomása, a magyar üzletember és a volt horvát kormányfő közti néhány találkozó, illetve a zágrábi Marcellino étterem biztonsági kamerájának néma felvétele szerepel a Hernádi Zsolt elleni horvát eljárás bizonyítékai között – közölte a Heti Válasz. A zágrábi hatóságok gyanúja szerint Hernádi 2009-ben két ciprusi társaságon keresztül lefizette az akkori horvát kormányfőt, az azóta nem jogerősen tíz év börtönbüntetésre ítélt Ivo Sanadert, hogy a Mol megszerezhesse az INA nevű testvércég irányítási jogát. A lap szerint a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) 2012-ben feltárta a pénzmozgás hátterét, amikor vizsgálta Hernádi esetleges felelősségét. Az információk alapján a magyar hatóságok derítették ki, hogy a két állítólagos kenőpénz-közvetítő érdekeltség nem Hernádié és nem is a Molé – miként a „koronatanú”, Robert Jezic állította –, hanem a 17. leggazdagabb oroszként jegyzett Mihail Gucerijevé volt. A KNYF ezen körülmények miatt bűncselekmény hiányában megszüntette a Mol elnök-vezérigazgatójának ügyében indított nyomozását.
A Heti Válasz birtokába került információk szerint két zágrábi államügyésznek 2011. február 9-én lehetősége nyílt arra, hogy a Nemzeti Nyomozóiroda gazdaságvédelmi főosztályának „vendégeként” személyesen bírja tanúvallomásra a Mol-vezért. Noha az az eljárás az úgynevezett Podravka-akcióról szólt, az itt készült, s a lap birtokába jutott kihallgatási jegyzőkönyv arról árulkodik, hogy a horvátok kizárólag az INA irányítási jogának megszerzéséről kérdezték Hernádit. Ráadásul, bár a KNYF a teljes vizsgálati anyagát elküldte Zágrábba, a Sanader elleni perben a bíró nem engedte felhasználni ezeket az aktákat. Pedig Hernádi Zsolt 2011. november 29-i tanúkihallgatásának jegyzőkönyve egyértelművé teszi például, hogy a „koronatanú”, Robert Jezic a lehető legelfogultabb szereplő a Mol-játszmában.
(Győr Ágnes)
További részletek a Magyar Nemzet csütörtöki számában
