Mesterházynak PPP-ben még tetszett a stadionépítés

Az MSZP elnöke csak a korrupció melegágyának számító PPP-konstrukcióban építtetett volna stadionokat.

Továbbá az említett 3000 milliárd forint nem feltűnő módon, egyszerre tűnt el a költségvetésből, hanem a szerződések értelmében 15-20 év alatt, hosszú távon lett volna kifizetve. Magyarán a szocialista sikerkampány és mutyik számláját az Orbán-kormányra szerették volna áttolni. Így épült fel többek között 4 autópálya-szakasz, 54 oktatási intézmény, 34 sportlétesítmény és 2 börtön is.

A Fidesz már ellenzékben rámutatott arra – ahogy Kövér László 2006-ban fogalmazott –, hogy a PPP-program „az eladósítás és a lopás kombinált formája”. A párt többször próbálta kivizsgáltatni az ilyen konstrukcióban megkötött szerződéseket, például az új MTV-székház 70 milliárdjának ügyében 2009-ben sikerült feljelentést tennie, a felsőoktatási PPP-beruházások kapcsán viszont a szocialista kormány jogtalan módon megtagadta az adatszolgáltatást.

Orbán Viktor 2010-ben a gazdasági akcióterv keretében bejelentette, hogy a kormány minden ilyen jellegű szerződést felülvizsgáltat, hiszen egyértelmű volt, hogy a PPP-k során az államot tetemes károk érték, és az is világossá vált, hogy húsz évig fizetheti az ország a szocialista kormányok hagyatékát – nem egy projektnél 2010-re már milliárdos hátralékot halmoztak fel az érintett minisztériumok. Az Állami Számvevőszék 2010-es vizsgálata rámutatott, hogy a PPP „leginkább arra jó, hogy magáncégek állami segítséggel jussanak biztos bevételhez”. Ráadásul a projektek közös jellemzője volt, hogy a kockázatokat szinte mindig az állam viselte, a beruházó magáncégek minden esetben bőven a pénzüknél maradhattak.

Több felsőoktatási nagyberuházást már a ciklus első évében leállított a kormány – a kollégiumok építésénél például a sok szabálytalanság mellett a szerződések kétharmadában az sem volt tisztázva, hogy miután az adott cég évtizedekig használta a közintézmények épületeit, és biztos jövedelmet húzott az államtól, egyáltalán átadja-e köztulajdonba a létesítményeket.

Az Orbán-kormány 2011-ben és 2012-ben leállíttatta azokat a projekteket, amelyek bizonyítottan károkat okoztak az ország költségvetésének, és durván megsértették a közbeszerzési szabályzatot (magyarul korrupt volt a pályáztatás), a valóban szükséges beruházásoknál uniós vagy kormányzati forrásokkal váltják ki a magántőkét, például a Mesterházy által olyannyira szorgalmazott önkormányzati sportlétesítményeknél.

Azóta bebizonyosodott az is, hogy a szocialista időkkel ellentétben ma már az állam is elő tudja teremteni a megfelelő forrásokat, és nem csak PPP-ben, korrupcióból lehet építeni vagy felújítani a stadionokat.

Mesterházyék sűrűn hangoztatják, hogy mi mindenre költenének stadionépítések helyett, ha kormányra kerülnének, miközben az MSZP elnöke 2004-ben sportállamtitkárként még új stadionok, és egyéb sportlétesítmények építését javasolta. Épült is minden, műjégpályától diákotthonig – különös módon a két kormányzati ciklus vége felé, azaz a kampányidőszakban a legtöbb – az építkezések költségeit pedig a szocialista kormányzat ügyesen szétterítette 10-20 évre, a Magyarországon akkor újdonságnak számító PPP-beruházások keretében.