A kormányfő újságírók előtt azt mondta: az elismerés elsősorban azokat a magyarokat illeti, akik korábban az egyik szál cigarettáról a másikra gyújtottak rá, de le tudtak szokni. Ma már kijelenthető, hogy egyre több magyar teszi le végleg a cigarettát – jegyezte meg, hozzátéve ugyanakkor, hogy a napi rendszerességgel dohányzók aránya – az ország lakosságának 29 százaléka – még mindig nagyon magas, ráadásul korábban a fiatalkorúak szinte mindenhol hozzájuthattak a dohányáruhoz.
Rámutatott a riasztó statisztikai adatokra, amelyek szerint a tüdőrákban elhunytak számát tekintve Magyarország világelső, a tüdőrákos megbetegedések 90 százaléka pedig a dohányzásnak tulajdonítható. 2010-ben 20 470 magyar ember halt meg dohányzás következtében – közölte. A kormány ezért számos intézkedést hozott az ifjúság és a nemdohányzók védelméért az elmúlt években. Ezeket sorolva Orbán emlékeztetett arra, hogy 2012-től tilos a dohányzás a zárt – és több nyílt – légterű közösségi térben, 2013-tól a dohánytermékek csomagolása csak illusztrációkkal kombinált figyelmeztetésekkel hozható forgalomba, és nagy politikai viták közepette átalakították a dohánykereskedelmet is.
Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hogy az ezzel szemben fellépő erők mögött „a dohánygyárakat kell keresni”. Megemlítette továbbá a mindennapos testnevelés bevezetését az iskolákban. Hozzátette, olyan egészségügyi szakemberekkel dolgozik együtt, akik meggyőzték, hogy fel kell használni a kétharmados parlamenti többség biztosította „kegyelmi pillanatot”, és meg kell hozni azokat a szokatlan, radikális, a nagy iparosok által folyamatosan kritizált döntéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a magyarok egészségesebbek legyenek.
A WHO főigazgatójának budapesti látogatását a miniszterelnök úgy jellemezte: „régóta vártam már valakit, aki nem azt mondja nekem, hogy ez túl sok, túl radikális, óvatosabban, hanem azt mondja, még többet, még radikálisabban, csak bátran előre”.
A Fidesz szerint nemcsak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) elismerése, hanem az Európai Parlament döntése is megerősítette, hogy Magyarország egész Európa számára példamutató intézkedéseket tett, amikor fellépett a dohányzás, különösen a fiatalok dohányzásának visszaszorításáért, akár a dohányipari lobbival is szembeszállva.
A Fidesz sajtóiroda keddi, MTI-hez eljuttatott közleménye kiemeli, hogy ma már egyre több a tisztább és egészségesebb levegőjű közösségi tér, és minden remény megvan arra, hogy egyre több lesz a nemdohányzó, egészségesebb magyar édesanya, édesapa és fiatal is.
Margaret Chan nyilatkozatában hangsúlyozta, Orbán Viktornak megvolt a bátorsága ahhoz, hogy szembeszálljon a dohányzással, és védje országa állampolgárainak egészségét. A főigazgatói díj átadása előtt úgy fogalmazott: elismerendő a miniszterelnök győzelme „a dohányipar taktikái” ellen. A WHO-vezető felhívta a figyelmet arra, hogy a dohányzás évi hatmillió ember halálát okozza a világon, ami az előrejelzések szerint tovább fog nőni.
Kiemelte a megelőzés fontosságát, majd ismertette az erre alapuló dohányzás-ellenőrzési WHO-keretegyezményt, hozzátéve, hogy az erős dohányipar mindent megtesz ennek aláaknázásáért. Magyarország rajta van a világszervezet dicsőséglistáján, mert biztosítja, hogy az emberek dohányfüstmentes, friss levegőt szívhassanak a nyilvános helyeken – mondta Margaret Chan. Egyúttal kérte a kormányfőt, ismertessék meg a WHO-val a kabinet más egészségvédelmi lépéseit is, így például a nem egészséges termékekre kivetett adót.
Mint arról korábban beszámoltunk, a kormányzat legfőbb célja a 18 éven aluliak dohánytermékekhez való jutásának megakadályozása volt, a cigarettakereskedelem átalakításával sikerült elérni, hogy a fiatalkorúak ne jussanak dohánytermékekhez. 2010-ben 20 470 ember halt meg Magyarországon dohányzás következtében, ami az összes halálozás egyhatodát (16 százalék) tette ki. Férfiak esetében az összes halálozás közel negyede (23 százalék), nőknél a tizede (9 százalék) volt a dohányzás következménye.
Dohányzás következtében a Magyarországon várhatónál korábbi elhalálozás miatt elveszített életévek száma 340 ezer volt 2010-ben. Átlagosan a dohányzó férfiak legalább 16, a nők legalább 19 évvel rövidítették meg az életüket. A veszteség kétharmada a gazdasági szempontból legaktívabb életszakaszra, a 35 és 65 év közötti időszakra esett.
