A kormánypárti politikus az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága Portik–Laborc-találkozókat vizsgáló albizottságának ülése előtt újságíróknak elmondta: a zárt tanácskozáson ismét kísérletet tesznek Szilvásy György egykori titokminiszter meghallgatására.
A testület kormánypárti tagjai egyebek mellett arra kíváncsiak, Szilvásy György szerint szabályos-e, hogy egy titkosszolgálati vezető egy alvilághoz köthető embert arra kér, járasson le jobboldali politikusokat – közölte Kocsis, utalva Portik Tamás, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatója és Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt vezetője 2008-as találkozóira.
A Fidesz kommunikációs igazgatója hozzátette, azt a kérdést is felteszik majd a Gyurcsány-kormány titokminiszterének, hogy milyen információi voltak e találkozókról, és ha volt tudomása róluk, indított-e vizsgálatot, illetve miért maradtak el a következmények. Az is kérdés, hogy a titkosszolgálatok operatív akciójáról volt-e szó vagy politikai megrendelésről – mondta.
Kocsis szavai szerint a „Szilvásy–Portik–Laborc-ügy egy újabb lenyomata” a 2010 előtti kornak, amikor minden idők legkorruptabb kormányzata volt hatalmon.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal április 25-én oldotta fel a Portik Tamás és Laborc Sándor közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. A dokumentumok szerint 2008-ban két alkalommal találkozott egymással Portik és Laborc, két másik ember társaságában. A megbeszéléseken készült hangfelvételek szerint Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplőkre terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A hangfelvételek leirataiból kiderül, Portik félt attól, hogy 2010-ben a baloldal elveszti a választást, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle.
A Fidesz kommunikációs igazgatója a sajtótájékoztatón kitért arra is, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága kormánypárti tagjainak javaslatára levették a testület keddi napirendjéről az áfacsalási vádakkal kapcsolatos meghallgatásokat. Az ülésen egyébként megjelent mások mellett Horváth András, az adóhatóság volt munkatársa is. Ő volt az, aki a közelmúltban azzal lépett a nyilvánosság elé, hogy szerinte nagyobb cégek több mint ezermilliárd forint értékben csalnak adót.
Kocsis az ügyben megismételte a Fidesz álláspontját, amely szerint először a büntetőeljárást kell lefolytatni, azután lehet az esetleges politikai következtetésekről tárgyalni. Ráadásul az országgyűlési törvény – szocialista javaslatra – kimondja, hogy nem lehet vizsgálóbizottságot létrehozni olyan ügyben, amelyben büntetőeljárás van folyamatban – jegyezte meg.
Hozzátette viszont azt is, hogy hetek óta semmilyen konkrétum nem áll a nyilvánosság rendelkezésére a NAV-ügyben. Ismert, a Magyar Nemzet arról számolt be kedden, hogy Horváth Andrást kihallgatta a rendőrség, ám a meghallgatás során semmilyen dokumentumot, adatot, információt nem tudott a hatóság rendelkezésére bocsátani, ami igazolná az általa vélelmezett bűncselekmények gyanúját.
Kocsis nyomatékosította ugyanakkor – ahogyan azt Orbán Viktor miniszterelnök is tette a parlamentben –, hogy az adócsalóknak börtönben a helyük. A politikus egyúttal kijelentette, hogy a kormányzó pártoknak „az égvilágon semmi közük nincsen a NAV-ügyhöz”, aki pedig ezzel ellentétes kijelentést tesz, jogi eljárást kezdeményeznek ellene.
Azzal kapcsolatban, hogy az Országgyűlés kedden döntött az amerikai lehallgatási botrány magyarországi szálait vizsgáló parlamenti bizottság létrehozásáról, Kocsis azt mondta: vizsgálni kell többek között azt, hogy hallgattak-e le vezető közéleti személyiségeket Magyarországon külföldi szolgálatok, és ha igen, mire használták ezeket az adatokat. Kérdés továbbá, hogy vannak-e és ha igen, milyen befolyásszerzési kísérletek a magyar közéletben, a gazdasági és politikai életben külföldi érdekcsoportok részéről.
A vizsgálóbizottság legkorábban a jövő hét végén ülésezhet először – tájékoztatott. Arra a kérdésre, hogy például a budapesti amerikai nagykövetségről terveznek-e majd valakit meghallgatni, Kocsis Máté azt válaszolta: ha lesz módja részt venni a testület munkájában, javasolni fogja, hogy ne csak hazai szervezeteket hívjanak meg, hanem külföldieket is.
