Március közepéig készíti el jelentését az amerikai lehallgatási botrány magyarországi szálait vizsgáló parlamenti bizottság, amelynek létrehozásáról kedden egyhangúlag döntött az Országgyűlés. A testület feladata lesz feltárni, megállapítható-e, hogy Magyarországon is lehallgattak politikai, közéleti, gazdasági szereplőket, azaz hogy Magyarország az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által megfigyelt országok közé tartozott-e, vagy „csak eszköze volt az NSA egyéb tevékenységének”.
A Fidesz-frakció december 4-én kezdeményezte parlamenti vizsgálóbizottság felállítását a Magyarországot is érintő lehallgatási botránnyal összefüggésben. Korábban a Magyar Nemzet arról számolt be, hogy balliberális köröknél landolhatott az Egyesült Államokat érintő lehallgatássorozat részeként gyűjtött információknak egy része.
A lehallgatások kapcsán Orbán Viktor miniszterelnök konzultációra hívta a parlamenti pártok frakcióvezetőit.
Mint ismeretes: az NSA minden elképzelhető mértéket meghaladó adatgyűjtési programjáról a szervezet egykori informatikusa, Edward Snowden szivárogtatott ki adatokat. Kiderült, hogy a hírszerző ügynökség erre szakosodott szerve európai vezető politikusokat is lehallgatott, listájukon Budapest is szerepel.
Tisztáznia kell azt is, mi volt az információszerzés célja, kik voltak az alanyai, illetve hogy az ország szuverenitásának befolyásolására milyen eszközöket használtak fel, milyen adatokhoz férhettek hozzá, továbbá hogy magyarországi hírszerző szervezetektől érkeztek-e jelzések, a külföldi befolyásolási szándékra vonatkozó információk.
A megválaszolandó kérdések közé tartozik az is, hogy külföldi érdekcsoportok kiket és milyen céllal támogatnak Magyarországon érdekeik érvényesítésére.
A bizottság – amely meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be – munkájáról március 18-áig készít jelentést a parlamentnek, elkülönítve a minősített adatot tartalmazó részeket. A testület létrehozásáról szóló határozati javaslat alapján a kért adatokat mindenki köteles a vizsgálóbizottság rendelkezésére bocsátani, valamint köteles a bizottság előtt megjelenni.
A nyolctagú bizottság elnökét a Fidesz adhatja, két alelnökére a Fidesz és az MSZP frakcióvezetője tehet javaslatot. A bizottságba három tagot a Fidesz, egyet-egyet a KDNP, az MSZP, a Jobbik és az LMP frakciója delegálhat, és helyet kap benne egy független képviselő is. Bizottsági taggá csak a legmagasabb szintű nemzetbiztonsági ellenőrzésen megfelelt képviselők választhatók, ugyanez igaz a megbízott szakértőkre.
Ezen kívül tizenegy játékkaszinó működését engedélyezte a parlament. Aradszki András (KDNP) és Balla György (Fidesz) vasárnap benyújtott törvényjavaslatát kivételes sürgős eljárásban, kormánypárti szavazatokkal fogadták el.
E szerint ötszázezer lakosonként legfeljebb egy játékkaszinót lehet üzemeltetni, azzal a megkötéssel, hogy a fővárosban és Pest megyében összesen maximum ötöt, a Dunántúlon és a keleti országrészben pedig hármat-hármat. A kaszinókban egyenként legfeljebb háromszáz pénznyerő automata működhet.
A parlament tavaly októberben törvényben tiltotta meg a játéktermek és az elektronikus kaszinók üzemeltetését, pénznyerő gépek azóta csak játékkaszinókban működtethetők. Azóta három kaszinó van az országban: kettő Budapesten, egy Sopronban.
