Gyerekvállalás: el kell hárítani ezt az akadályt

Hiába kaszabolta le az előző kormány a családpolitikai eszközrendszert, küszöbön áll a gyed extra bevezetése.

MNO
2013. 12. 09. 13:36
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Nyugodtan kijelenthetjük, hogy egész Európa legnagyobb problémája a népesség fogyása” – kezdte napirend előtti felszólalását a nagyobbik kormányzó párt alelnöke. Kósa Lajos felidézte, vannak olyan megoldások, hogy a bevándorláson keresztül kell orvosolni ezt a problémát, de ez legalább annyi kérdést felvet, mint amennyit meg tud válaszolni. Mint mondta, a kormányoldal szerint Magyarországon a gyerekvállalást kell ösztönözni. Megfogalmazása szerint a gyerekeket a nők nem azért szülik, mert pénzt kapnak érte, hanem mert szeretik a gyerekeket, a párjukat, és a társadalom is gyerekbarát.

Kósa rámutatott: a vágyott gyerekek száma 2-3, csak éppen valamilyen okból nem születnek meg ezek a gyerekek; ha akadály van, azt a kormánynak el kell hárítania.

Felidézte, a kabinet a családi adókedvezménnyel egyértelműen a gyermekvállalás mellé állt, most pedig a sajtó által gyed extrának nevezett intézkedéssel újra ezt tette, egy olyan eszközrendszerrel élve, ami megteremti annak a lehetőségét, hogy megszülessenek a tervezett gyerekek.

„Mi kell ahhoz, hogy valaki gyereket vállaljon?” – folytatta Kósa. Munkahely, lakás, jövedelem, hisz becsülettel fel is kell tudni nevelni, nem csak megszülni a gyermeket. A gyed extra éppen ebben nyújt segítséget. Szavai szerint a gyed extra lényege, hogy kibővül a gyes és a gyed; „azt mondjuk, hogy ha valaki visszatér egy év után a munkába, akkor ne veszítse el a gyesre és a gyedre jogosultságát, hanem vigye tovább azt a jogosultság végéig”. Folytatta: két gyermek után két gyermekre jár a juttatás, és a felsőoktatásban töltött, illetve töltendő évek is munkának számítanak majd a gyermekvállaláskor. Kósa azt is elmondta, a munkahelyvédelmi akcióterv részeként egy évvel megnő a szociális hozzájárulási adókedvezmény időszaka.

Szerinte talán már a szocialisták is bánják, hogy fejet hajtva az IMF-nek lekaszabolták a családpolitikai eszközrendszert annak idején. „Ha önök is felülbírálják azt az álláspontot, az sokat jelentene” – jelezte Kósa, hozzátéve, hogy ezen új eszközök megtartására garanciát kellene vállalnia az ellenzéknek is.

Soltész Miklós szociális és családügyekért felelős államtitkár felidézte, hogy Kopp Mária három éve kezdeményezte a Három Királyfi, Három Királylány mozgalmat, ami azt célozta meg, hogy a parlamenti pártok gondolkodjanak együtt a gyermekvállalás kérdésében – akkor öt parlamenti párt értett egyet. Jelezte, Kósa felszólalása alatt az MSZP-s Lukács Zoltán beleszólt, mondván, majd megszülik ők a gyerekeket. „Ennyire veszik komolyan ezt a tényleg nehéz és nagyon fontos kérdést.”

A szocialisták vétke volt szerinte, hogy a Ratkó-korszak 200 ezer gyermeke 1973 és 1979 között szült, azok gyerekei pedig 2000 és 2010 között kellett volna, hogy növekedő gyermekszámot produkáljanak. „Azt a természetes lehetőséget, hogy több szülő édesanya van, a családpolitika elszalasztotta.” Soltész jelezte azt is, ez a kormány visszaállította a hároméves gyest, amit a szocialisták vittek le két évre, de ugyanilyen fontos volt a devizahitelesek segítése, hiszen az utcára kerülő családok megoldhatatlan szociális probléma elé állították volna a kormányt. Végül mindenkinek megköszönte a munkáját, akik részt vettek a gyed extra törvényi előkészítésében.

Aradszki András (KDNP) egy korábbi napirend előtti felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy nemrég egy jogerős bírósági döntés egészében semmisnek ítélt egy fogyasztói kölcsönszerződést, annak tisztességtelen feltételei miatt. Közölte: akkor is kérhető a szerződés semmissé nyilvánítása, ha korábban a hiteles elismerte adósságát, de akkor is, ha a szerződési feltételek a fogyasztó hátrányára módosulnak.

Rétvári Bence azt felelte: további két ítélet született a múlt héten, volt, ahol a bank, és volt, ahol az adós érveit fogadta el a bíróság. Szerteágazónak nevezte a bírósági gyakorlatot, és hozzátette: mintegy 2500 ügyet tárgyalnak a bíróságok.

Mesterházy Attila (MSZP) azt kifogásolta, hogy a kormány mintegy 180 milliárd forintot költ a futballal kapcsolatos fejlesztésekre. Közölte: mintegy 28 ezer ember látogatja a meccseket, vagyis nézőnként 2,5 millió forintot költ futball-létesítmények fejlesztésére a miniszterelnök.

Soltész Miklós szociális ügyekért felelős államtitkár szerint a baloldalon „a videók gyártása mellett” nem vették észre, mi történik az országban. Közölte: 8-10 éve szinte ugyanilyen programot támogattak a szocialisták, azzal a különbséggel, hogy azt eladósodásból finanszírozták volna. Kijelentette: a magyar gazdaságot a szocialisták juttatták katasztrofális helyzetbe, és a baloldaliak, bár készítettek sportfejlesztési programot, abból semmi sem lett.



Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.